Somogy megye múltjából 2008 - Levéltári Évkönyv 39. (Kaposvár, 2009)
Tóth Ágnes: A földreform és a társadalmi szerkezet változásának néhány összefüggése a Dél-Dunántúlon (1945–1949)
2. Megállapíthatjuk, hogy a magyarországi németek kifosztása és elüldözése - más, hasonlóan embertelen eljárásokkal együtt - nem a hatékonyabb és harmonikusabb társadalmi viszonyok irányában alakította át a társadalom struktúráját. 3. Magyarországon az eljárás során nem deklarálták és nem öltött ugyan jogi formát a nemzeti elv - mint az AVNOj határozataival Jugoszláviában de a gyakorlati megvalósítás során a szükségletek szerint ez érvényesült. 4. A hatalom a németellenes indulatok felszításában nem ment el a végső határig, de a sajtóban teret engedett az ilyen hangoknak is intézkedése „elfogadtatása” érdekében. 5. Magyarországon az első világháború után elkezdődött nemzeti homogenizáciős folyamat a második világháború után teljesedett ki. A végrehajtott ki-, be- és áttelepítések következtében az ország gyakorlatilag egynemzetiségűvé vált. Bár a szoyjetizálási folyamat részeként a társadalom kényszerű gazdasági, politikai, kulturális átstrukturálódása is végbement, a nemzeti kisebbségek nemzeti identitásvesztése - így a németeké is - visszafordíthatatlannak tűnt. Az 1990 után megmutatkozó revitalizációs folyamatok azonban jól érzékeltetik, hogy a magyarországi németek - a társadalom más csoportjaihoz hasonlóan - az általános politikai és asszimilációs nyomás hatására sem „tűntek el”, és nem vesztették el önazonosságukat. Azt azonban, hogy milyen mértékű lesz ez a revitalizációs - nyelvi, kulturális, gazdasági - folyamat, csak a következő évtizedek fogják megmutatni. Más struktúrában, és korábban - 1948. szeptember 30-án - készítette el a Tolna megyei alispán szintén a földreform megyei eredményeit összegző kimutatását. Jól látható, hogy a megyén belül a telepítési lehetőségek lezárultak a bukovinai székelyek és az ország más vidékeiről érkezők letelepítésével, így lényegesen alacsonyabb a Felvidékről ide telepített családok száma. Járások Szekszárd város Vármegye összesen Dombóvári Dunaföldvári Központi Simontomyai Tamási 1 | * * Eljárás alá vont sváb családok száma (elkobzás, kitelepítés, jogi korlátozás) 944 1386 1622 2918 195 5412 8 12485 Birtokba vett házak száma 936 1351 1494 2853 186 5085 3 11908 Földalap tulajdonába átszállt ingatlan (kh.) 7004 9513 11840 26417 1438 45286 t 101505 Betelepített összes családok száma41 575 861 1173 1971 140 3987 3 8710 Juttatott összes földterület 5256 6328 10553 21411 1396 39803 7 84754 Bukovinai székely családok száma42 7370 49723533227 Belföldi családok száma 408 676 415 845 51 9793374 Felvidékről kitelepített családok száma 25 11 20 51 6 39 2 154 Intézményes csereegyezményes 145 174 368 578 83 616 2 1966 Csereegyezményesek részére juttatott föld (kh.) 1676 2288 4114 6618 1002 6967 5 22670 6. táblázat. Kimutatás a Tolna vármegyei telepítésekről'13 41 10 családdal kevesebb, mint az alanti részesedések (bukovinai székelyek, belföldi családok, Felvidékről kiutasítottak, csere- egyezményesek) összlétszáma. 42 Nem egyezik a Bodor által 1947-ben készített kimutatással. 43 TMÖL Állami Telepítési felügyelő iratai II. sorozat ( 5. d.) alapján. 153
