Somogy megye múltjából 2008 - Levéltári Évkönyv 39. (Kaposvár, 2009)
Tóth Ágnes: A földreform és a társadalmi szerkezet változásának néhány összefüggése a Dél-Dunántúlon (1945–1949)
A FÖLDREFORM ÉS A TÁRSADALMI SZERKEZET VÁLTOZÁSÁNAK NÉHÁNY ÖSSZEFÜGGÉSE A DÉL-DUNÁNTÚLON1 (1945-1949) TÓTH ÁGNES licvezetcs A második világháború befejezése után Magyarországon nem egyetlen fordulat, hanem fordulatjellegű változások egész sorának eredményeként alakult ki a szovjet típusú kommunista párt egyeduralma, illetve az ország szovjetizálása. Ebben nem csupán a nemzetközi politikának, a szovjet törekvéseknek, hanem a magyar politikai élet tényezőinek, elsősorban a magyar kommunista vezetésnek is jelentős szerep jutott. Az átalakulási folyamat fő tartalma politikai, nem pedig gazdasági vagy kulturális jellegű volt, ezért ez utóbbi területek prioritásait is a hatalom megszerzésének céljai határozták meg. Jellemző továbbá, hogy ezek a fordulatjellegű változások gyors egymásutánban következtek be, és sokszor az elkezdődött folyamat kiteljesedése, „végig vitele” nélkül haltak el, mert rövid idő alatt a hatalmi-politikai törekvések taktikai megfontolásai fölülírták azokat. Ennek a folyamatnak csak egyetlen eleme a háborút követően végrehajtott földreform, amely maga után vonta az önkéntes és kényszerű telepítések sorozatát, s amely minden elemében és minden szinten - helyi, regionális, országos - összekapcsolódott a politikai hatalom megszerzésével, az egyes politikai pártok részéről szavazóbázisuk kialakításával, a paraszti társadalom átstrukturálásának kikényszerítésével. Jelen tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy Baranya, Somogy és Tolna megyében a földreform végrehajtását a gazdasági szempontokon túl miként befolyásolta a bukovinai székelyek és a magyar menekültek elhelyezése, a hatalomért folytatott harc, s a német lakosság felelősségre vonásának törekvése. Választ keresünk arra is, hogy e folyamat miként alakította át a helyi társadalom gazdasági, politikai, etnikai struktúráját. Vizsgálatunkban a földreform migrációs hatásaira és a társadalom etnikai szerkezetének változásaira helyezzük a hangsúlyt. Ugyanakkor előre kell bocsátanunk, tisztában vagyunk azzal, vizsgálati szempontjaink következetes érvényesítését több körülmény is korlátozza. Egyrészt a földreform gyors végrehajtása, ugyanakkor a szakmunkák - telekkönyvezés, földmérés -, valamint a vagyonuktól megfosztott németek kitelepítésének évekig tartó elhúzódása a folyamatot állandó és intenzív változásban tartotta. Másrészt sokszor töredékesek és ellentmondásosak a rendelkezésünkre álló tematikus és területi statisztikai adatok is. Az adatok ellentmondásossága a folyamat állandóan változó voltából, a végrehajtó apparátus szakszerűtlen tevékenységéből, valamint az 1945-1950 között végbement közigazgatási területváltozásokból is adódhat. Ugyanakkor a földreformmal összefüggésben végrehajtott telepítések, a németek kitelepítése és a szlovák-magyar lakosságcsere kölcsönhatásainak vizsgálatát tovább nehezíti, hogy ezek egymással párhuzamosan folyó, egymást keresztező, kikényszerítő, befolyásoló folyamatok voltak, amelyek lebonyolítása sok esetben mindenfajta jogi szabályozás nélkül, a helyi közigazgatás, a belügyi szervek és a pártok aktív közreműködésével zajlott le. A kodifikációs, stabilizációs lépésekre a kormányzat részéről sokszor a folyamattal aszinkronban, lényeges késésekkel került sor. A földreform befejeződést követően - a végrehajtási utasítások és a levéltári források tanúsága szerint is - széleskörű statisztikai felmérés készült községenként az 1945 és 1949 között lezajlott birtok- földreform- és népességstatisztikai változásokról. Ezek földolgozására azonban - tudomásunk szerint - nem került sor, sőt nem állnak a kutató rendelkezésére a statisztikai felvételi adatlapok sem.2 Rendel1 Dél-Dunántúlon jelen tanulmányban az 1950-ben kialakított közigazgatási beosztás szerinti Baranya, Somogy és Tolna megyét értjük. 2 Az 1949-ben végrehajtott statisztikai felvétel adatai egyedülállóan részletes képet rajzolhatnának a végbement gazdasági, etnikai, migrációs folyamatok összefüggéseiről, s ;iz. adatok struktúrájából megismerhetjük a magyar kormánynak a folyamat eredményeit számba vevő szempontjait is. A felmérés során a földreformban érintett településeken rögzítették az adott község birtokstatisztikai adatait, művei lési ágak szerinti megoszlását, a földreform során igénybevett területek nagyságát művelési
