Somogy megye múltjából 2008 - Levéltári Évkönyv 39. (Kaposvár, 2009)

Varga Szabolcs: Hungaricakutatások Grazban

tartották, és annak a hasznát lefölözték. Közéjük tartozott Alex Moscon és Gregor Regall, két itáliai származású pettaui polgár is.26 Alex Mosconnal közeli rokonságban állt az a Sebastian Moscon, aki a rézbányászatban volt érdekelt. Az ő tevékenysége is a grazi forrásokból ismerhető meg. Sebastian 1540-1579 között bérelte a Zágrábtól nyugatra fekvő Samobor (Sichelberg, Zumberak) rézbányáit, és innen a nyers ércet a Laibachban épített kohókba szállíttatta, amelyeket itáliai mesteremberekkel építtetett.2'Ez azért jelentős, mert ugyanebben az időben a felső-magyarországi rézkivitelnek is az egyik fontos tranzitállomása volt Laibach, és az itteni nagyvállalkozók igyekeztek minél nagyobb szeletet kihasítani maguknak a magyarországi nemesfém-kereskedelemből.28 Ezekkel a kiragadott példákkal csupán érzékeltetni akartuk a grazi levéltár eleddig kiaknázatlan lehetőségeit, és támpontokat kívántunk nyújtani esetleges későbbi kutatásokhoz.

2007 augusztusában egy ún. „Mogersdorf’- ösztöndíj és a Somogy Megyei Levéltár jóvoltából egy hónapot tölthettünk el a grazi tartományi levéltárban. Ez idő alatt a levéltár Antiquum állagában található Militaria irategyüttes átnézését kezdtük meg. Ebben kronológiai sorrendben helyezték el a végvidékre vonatkozó iratokat. Sajnos segédlet nem állt róla rendelkezésre, ezért - bár már történtek belőle forrásközlések,29 és Lopasic fentebb idézet munkája is ez alapján készült - az elejétől kezdve szisztematikusan ismét át kellett nézni. Azért is indokolt volt ez a kutatási módszer, mert a horvát történész csak a Horvátországra és Szlavóniára vonatkozó forrásokra koncentrált, a Drávától északra fekvő területekkel nem törődött. Mi azt a szemléletet tartottuk mérvadónak, hogy a koraújkori Magyar Királysághoz ez a két tartomány is szervesen hozzátartozott, és a rájuk vonatkozó források is hungarikának minősültek, ezért jegyzékünkben ezek az iratok is szerepelnek. A rendelkezésre álló egy hónap alatt az 1509-1542 közötti évek anyagait tartalmazó dobozokat tudtuk átnézni, ennek eredményét közöljük alább.

Nándorfehérvár 1521-ben bekövetkezett elvesztése új helyzetet teremtett az osztrák tartományok életében is. Ekkortól az addig védettebb Szlavónián keresztül könnyebben elérhették a török portyák a Habsburg területeket is. Ez észrevehető az iratanyagban, ahol éppen ezekből a napokból maradtak fenn először tömegesen zsoldfizetési bizonylatok. Valószínűleg a vár elestének hírére döntöttek úgy, hogy meghosszabbítják a csapatok fegyverben tartásának idejét. Valahol csak általánosságban történik utalás Magyarországra, ott csak megemlítjük a forrást. Az átnézett iratokban figyeltünk a magyar történelemben is ismert személyek tisztségeire, ezért ahol titulusukkal együtt szerepeltek, ott ezt feltüntetjük. A már ismertetett forrásoknál feltüntetjük a megjelenés pontos helyét.

Steiermärkisches Landesarchiv, Laa Antiquum XIV. Militaria

Schuber 1. 1509-1526.

201 514/42-76.

1521. szept. 5.

Zsoldfizetési bizonylatok összesen 192 lovasra Stajermarkban. Legtöbbjüknek ez volt a harmadik hónap, amit Szent Bertalan napján, aug. 24-én kezdték meg leszolgálni. „Georg von Auersperg herren zu Schönberg ainerersammen lancLschafft in Steir obrister veldhauptman.”

26 Pickl, Othmar: Pettaus Kampf.. ,i.m. 438. p.

27 Pickl, Othmar: Kupfererzeugnung und Kupferhandel in den Ostalpen. In. Schwerpunkte der Kupferproduktion und des Kupferhandels in Europa 1500-1650. Hrsg, von Kellenbenz, Herman. Köln-Wien, 1977. 117-123. p.

28 Pickl, Othmar: Die Auswirkungen der Türkenkriege auf den Handel zwischen Ungarn und Italien im 16. Jahrhundert. In: Die wirtschaftlichen Auswirkungen der Türkenkriege. Die Vorträge des 1. Internationalen Grazer Symposions zur Wirtschaftsund Sozialgeschichte Südosteuropas (5. bis 10. Oktober 1970) Herausgegeben von Othmar Pickl. (Grazer Forschungen zur Wirtschafts- und Sozialgeschichte, Band 1) Graz, 1971. 84-85. p.

29 Leskoschek az 1537. évi események rekonstruálásához idézett a Militaria anyagából több forrást. Leskoschek, Franz: Schiffart und Flößerei auf der Drau. In. Zeitschrift des Historischen Vereines für Steiermark LXIII. (1972) 115-152. p.

10