Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)

Gőzsy Zoltán: Adalékok Somogy vármegye világi és egyházi közigazgatásához a 17. század végén és a 18. század első harmadában

1752-ben a varasd-károlyvárosi generalatus területéhez csatolták. Hosszas viták után végül 1815. május 22-én lépett egyességre a vármegye és a katonai hatóság.

98 Az egyházi intézmények A Somogy megye területén található plébániák legnagyobb része a Veszprémi püspökséghez tartozott. A katolikus egyházi intézmények megszűnése, eltűnése már a török hódítás előtt megkezdődött,

99 majd ez a folyamat a török megszállás alatt tetőződött be, a hódoltság kora nagy pusztítást vitt végbe a somogyi egyházi intézményrendszerben. A somogyi főesperességhez tartozó 10 esperesi kerületben 188, illetve 189 plébánia működött, melyek közül szinte egy sem élte túl a hódoltság időszakát.

100 A megyében szintén igen jelentős hitéleti szerepet játszó kolostorok is kiürültek, elpusztultak.

101 A katolikus egyház azonban nem tűnt el teljesen a megyéből, több falu is megmaradt a katolikus hiten a 16-17. században, és jelentősebb katolikus szórványokról is olvashatunk, gondot az okozott, hogy nem volt papjuk, hitéletüket irányító, felügyelő személy.

102 Az 1620-as évektől vannak arra vonatkozó adataink, hogy a somogyi hitéletet ferences plébánosok, illetve a jezsuiták segítették misszióikkal. A veszprémi püspökség ebben az időszakban nem nyújtott sem anyagi, sem hitbéli segítséget a térség katolikusainak, a visszafoglaló háborúkig elsősorban a jezsuiták biztosították a lelkipásztori ellátást számukra.

103 A török megszállást követően az egyházi intézményrendszer újjászervezésére a XVII. század végén, illetve a XVIII. század első évtizedeiben került sor. Széchényi Pál pécsi püspöki székét felcserélve 1687. április 26-tól töltötte be a veszprémi püspöki tisztet.

104 1710-ben bekövetkezett haláláig viszonylag nagy hangsúlyt fektetett a somogyi plébániák újjáélesztésére.

105 Utódja, Volkra Ottó 1710. május 28-án nyert kinevezést I. Józseftől.

106 Az új püspök nagy erőfeszítéseket tett az ügyben, hogy egyházmegyéjében az idegen kézre került plébániákat visszaszerezze, a halódókat feltámassza, a püspökség javait megoltalmazza.

107 Főpásztori buzgóságát jelzi, hogy 10 éves püspöksége alatt 18 plébániát létesített, és 11 templom fölépítését szorgalmazta Somogyban.

108 A püspök már a század elejétől kezdve képviseltette magát jószágigazgatójával (Episcopi bonorum provisor) a megyei közgyűléseken.

109 Ahhoz, hogy a magyarországi egyházmegyék ismét ténylegesen és eredményesen funkcionáljanak, újra kellett azokat szervezni.

110 A katolikus egyház konszolidációjában nagy szerepet kaptak a tridenti zsinat döntései, ezek jelentették az elvi alapját.

111 Egyrészt érvényesülnie kellett a residentia-elvének, amely ebben az esetben egyrészt - a szó eredeti értelmében - a visszaköltözést 98 A Bépás-keriiletről lásd! Gábor Gyula: A Somogyinegyei Répás-kerület története. In. Századok, 54 (1911) 81-97., 161-170. p. 99 Molnár Antal: A katolikus egyház a hódolt Dunántúlon. (METEM Könyvek 44.) Bp., 2003. 141. p. (a továbbiakban: Molnár, 2003.) 100 A veszprémi egyházmegye 1550. évi plébánia-jegyzéke a somogyi főesperesség egykori 188 plébániájáról már csak múlt időben ír. Molnár, 2003. 141. p. 101 A Veszprémi Egyházmegye Papságának Névtára. Veszprém, 1975. 16. (A továbbiakban: Veszprémi, 1975.) 102 Molnár, 2003. 141-142. p. 103 Uo. 147. p. 104 Pápai megerősítést 1687. november 24-én nyert. Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630-1950) püspökei, kanonokjai, papjai. (Dissertationes Hungaricae ex história Eeclesiae VIII.) München, 1987. 59. p. (a továbbiakban : Pfeiffer 1987.) 105 Több, mint 10 plébániát szervezett újjá. Veszprémi, 1975. 35. p. 106 Pfeiffer 1987. 62. p. 107 1718-ban Somogy vármegye közgyűlésénél tiltakozott Kötcse és Patca püspöki javak eltulajdonítása ellen. Pfeiffer 1987. 63-64.; SML, Jkv. 1658-1728. 577-581, 865-869. p. 108 Pfeiffer 1987. 63. p.; Veszprémi, 1975. 36-40. p. A visszafoglalt területeken a települések gyarapodó lakossága egyszerű faternplomokat épített az istentiszteletek céljára. Gárdonyi Máté: A katolikus egyház a XVIII. században. In. Nagyatád monográfiája, (a továbbiakban: Gárdonyi, 2001.) 172. p.; Körmendy József: Fa- és sövénytemplomoka Veszprémi Egyházmegye területén a XVIII. században. In Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei. 10. 53-78. p. 109 SML, Jkv. 1658-1728. 110 A katolikus egyház újjászervezésére legújabban: Joachim Bahlcke: Ungarischer Episcopat und Österreichische Monarchie. Von einer Partnerschaft zur Konfrontation (1686-1790). Stuttgart, 2005. 44-64. p. 111 A tridenti zsinatról alapvető munka: Hubert Jedin: Geschichte des Konzils von Trient. I-IV. Freiburg, 1949-197; magyar nyelven: Gárdonyi Máté: A papi élet reformja a Trienti Zsinat korában. Budapest, 2001.