Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)

Gőzsy Zoltán: Adalékok Somogy vármegye világi és egyházi közigazgatásához a 17. század végén és a 18. század első harmadában

kiállított, elsősorban gazdasági iratokat, azokról számoljon be a következő év decemberéig, vegye fel a kapcsolatot valamennyi perceptorral, mutassa be minden egyes településre vonatkoztatva a kivetett adók nagyságát, illetve azt, hogy milyen alapon („micsoda fundamentumbúr) lett kivetve, és mindezeken felül ismertesse a megye aktuális állapotát.

81 Madarásznak arról is tájékoztatnia kellett a főispánt, hogy kik lehetnek alkalmasak szolgabírónak vagy esküdteknek.

82 Ahogy az ilyenkor lenni szokott, az egyetlen potenciálisan számba vehető tisztviselő is akadályoztatva volt. Madarász ugyanis „beteges állapota" miatt nem tudott megjelenni a megyegyűlésen, és egyrészt ezért nem tudott tájékoztatást adni a kért számadásokról,

85 másrészt a kiszabott munka hatalmas mennyisége ellehetetlenítette az alispán feladatát. A megye területe és határai A visszafoglaló háborúk után tisztázni kellett az illetékességi határokat is, mind Somogy vármegye közigazgatási határait, mind a Veszprémi püspökség somogyi határait. Erre annál is inkább szükség volt, mivel számos problémát vetett fel. A vármegyének elsősorban a keleti, illetve északkeleti határaival kapcsolatban jelentkeztek konfliktusai, Baranya, Tolna és Veszprém vármegyékkel, míg a Veszprémi püspökségnek a zágrábi és a pécsi egyházmegyével támadtak vitás kérdései.

84 Az újjáépítés egyik elvi és gyakorlati gátja az volt, hogy a vármegye határai nem voltak pontosan megállapítva, mert azok a hódoltság alatt többé-kevésbé elmosódtak. A határok megállapítása azonban számos vitát indukált a régióban. A megyék igyekeztek ugyanis a határaikat minél inkább kiterjeszteni, hogy egyre több községet tudhassanak magukénak a megyére kiszabott hadiadó könynyebb beszolgáltatása végett.

85 Somogynak a századfordulón egyáltalán nem voltak vitás ügyei a korábbi „megye-társ" Zalával. Annál inkább a többi szomszédjával. A „problémás esetek" közül a legkisebb konfliktusa Veszprém megyével volt Somogynak, igaz épp ezek az ellentétek húzódtak a legtovább, és váltottak ki a későbbiekben igen nagy vitákat.

86 Az 1710. május 11-én Szigetváron tartott megyei közgyűlésen olvasták fel Veszprém megye levelét, amelyben a siófoki és a mezőkomáromi lakósok kétfelé adózása dolgában kértek megfelelő határozatot a megyétől. Eszerint az említett települések lakói (jóllehet Veszprém megyében laktak), egy Somogy megyei puszta használata miatt ugyanúgy „exigáltattya" őket Somogy mint Veszprém vármegye.

87 Tolna és Somogy között nem volt olyan éles ellentét a határok kérdésében, mint Tolna és Baranya, illetve Somogy és Baranya vármegyék között. Ez azért is figyelemreméltó, hiszen több olyan, a hódoltság után somogyivá vált helységet ismerünk, amely a középkorban Tolnához tartozott.

88 Természetesen ez nem jelentette azt, hogy konfliktusok nélkül zajlott volna a rendezés. Erre kellő garanciát jelentett Broderich Andrásnak. Tolna vármegve alispánjának konfrontációt bátran vállaló személye, aki kemény harcot indított Baranya és Somogy vármegyékkel szemben a határokkal kapcsolatban. Fennmaradt egy összeállítása, amelyet 1695 decemberében készített azokról a helységekről, amelyek - szerinte - régi idők óta jogosan Tolnához tartoztak.

89 Ebben - többek között - Som, Kiliti, Adánd, 81 Nádasdynak azért is volt a pénzügyi gazdálkodás kulcskérdés, mert több alkalommal is megelőlegezett bizonyos pénzösszegeket a vármegyének, előre kifizetett különböző terheket, adósságokat. Kanvar, 1986. 90-92. p. 82 SML, ÍV. 1. x. 129. cs. 83 Uo „... pirulással megh köll vallanom, hogy csak el nem kiszültek, és el kisziilmi igv lehetetlen." 84 Cőzsv Zoltán: A pécsi egyházmegye nyugati határainak problémái a 18. század elején. In. A pécsi egyházmegye a 17-18. században, (a továbbiakban: Gőzsy, 2005.b.) 143-144. p. 85 Dr. Horváth Árpád: Megyei önkormányzati szervezet Tolna megyében a XVIII. század első évtizedeiben (1703-1740.) In. Tanulmányok Tolna megye történetéből V. Szekszárd, 1974. TML. 130. p. 86 A Siófok hovatartozásáról szóló vitáról lásd! Tóth Péter: Siófok és Kiliti a XVIII. században és a XIX. század első félében. In. Siófok. Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Kanyar József. Kaposvár, 1989. 147-150. p.; SML, IV. 1. x. Miscellanea. 46. csomó. Siófok átcsatolása, 1795-1835. 87 SML, IV. 1. b. Köz- és kisgyűlési jegvzőkönwek (a továbbiakban: Jkv.) 1658-1728. 64-66. p. 88 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest, 1897. III. kötet. 397. p.; Holub, 1974. 10. p. 89 Tolna Megyei Levéltár (a továbbiakban: TML.) 10: 16. 1. Holub József Tolna és Baranya viszonylatában vizsgálta a forrást. Holub, 1974. 8. p.