Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)

Végh Ferenc: A szentgyörgyvölgyi Bakács család Somogy megyei birtokállománya a 17. században

A Bakács család kezére került somogyi falvak és puszták jövedelmezőségének vizsgálata egyúttal betekintést enged lakóik gazdálkodásába, illetve határuk hasznosításának módjába. 1634-ben a csehi jobbágyok 50 Ft-os készpénzadójuk mellett egy-egy kappant tartoztak beszolgáltatni, illetőleg kilencedet adtak termelt boruk után.

ls A szőlőművelés volumenére az 1635 januárjában, az előző évi termés után beszolgáltatott öt akó borból következtethetünk.

19 Ugyanekkor a fürediek 15 Ft készpénzen felül 500 marok kendert, illetve 15 kappant, valamint „egy aranyos végű patyolatot és két karmazsint" róttak le távol élő uruknak.

20 A túriak hét forint 50 dénár és három kappan beszolgáltatásával tettek eleget éves kötelezettségeiknek, míg Gadács lakóinak szolgáltatásait 15 tallérban állapították meg.

21 Uzd határát a szomszédos Gölle lakói vették művelés alá, melyért négy forinttal, egy karmazsin papuccsal és kapcával tartoztak a pusztát birtokló Bakácsoknak.

22 A Bakács család kezén lévő falvak lakói kezdetben eltérő időpontban tartoztak adójukat Keszthelyre beszolgáltatni, az 1630-as évek derekára azonban már egyöntetűen Vízkereszt napja volt a terminus.

23 Az egységes, januári időpont mellett szólhatott az a körülmény is, hogy a Balaton-parti városban ugyanezen a napon tartották a hat országos vásár egyikét.

24 A somogyi települések lakóitól remélhető eleve csekély, mint láttuk, jellemzően nagyrészt természetben és napi szükségleti cikkekben lerótt jövedelmet a falvak pusztásodása tovább apasztotta. A folyamat nyomon követésére mindazonáltal nincs módunk, tekintve, hogy az urbáriumok a somogysági birtokok adózóit név vagy akárcsak szám szerint is csak kivételes esetben rögzítették. Bizonyos ugyanakkor, hogy az adománytételkor faluként említett Csehi, Füred, Atád, illetőleg Gadács közül a török kiűzésekor csak a két előbbi volt lakott.

25 Szükséges azonban megemlíteni, hogy a pusztaként juttatott települések némelyike átmenetileg újra benépesülhetett. Nem feledkezhetünk el azon közismert „adóügyi anomáliáról" sem, miszerint a praediumokon élhetett úrbéres népesség is. Az 1619-ben megszerzett Túr puszta lakói például - mint arról már volt szó - 1635-ben adóztak a földesuruk részére.

26 1651-ben a negyedszázaddal korábban pusztaként elnyert Patalom, immár mint falu, tíz forintot fizetett évente.

27 A Bakácsoknak adózó falvak listájára esetenként olyan települések neve is felkerült, melyek feltehetőleg nem örökjogon, hanem csak ideiglenesen, zálog révén voltak birtokukban, mint például az 1635-ben öt sertést és 15 kappant beszolgáltató Szentbalázs.

28 A birtokok zálogbavetésének gyakorlata ugyancsak csökkentette a somogyi falvak és puszták után remélhető földesúri járandóságot, különösen, hogy a Bakácsok gyakran és hosszú időre idegenítették el dél-dunántúli jószágaikat. Bakács (III.) Sándor például 1673 májusában a legjövedelmezőbb somogyi falu, Csehi őt illető részét kényszerült mostohaapjának, Babocsay Ferencnek lekötni öt esztendőre.

29 Kevéssel a terminus lejárta után, 1682 januárjában Bakács maga tudatta a csehiekkel, hogy Vörös Pál és Balogh István személyében ismét új uruk van.

30 Bakács ugyanis kevéssel korábban a nevezettektől négy török rabot vásárolt, ám a vételárukat jelentő 400 darab, 30 okkás kősót 1682 karácsonyáig nem tudta előteremteni.

31 Vörös Pál végrendeletében örökösére hagyta a falut, mely még a fegyverváltság megfizetésekor sem volt a Bakácsok birtokában.

32 18 MOL P 650 Tallián család levéltára. 2.cs. 1634. fol. 17-21.; ill. Uo. 4.cs. é.n. fol. 159-164. 19 Uo. 20 Uo. 21 Uo. 22 Uo. Matusek András püspök 1690-ben úgy emlékezett, hogy Gölle nevű falujának lakói egy pár karmazsin csizmáért bírták Uzd pusztát. MOL P 235 Festetics család keszthelyi levéltára, Gersei Pethő család. 34. cs. No. 187. 23 Uo. A korábbi állapotra MOL P 650 Tallián család levéltára. 2.cs. 1619. fol. 27. 24 Végh, 2007. 220. p. 25 MOL P 650 Tallián család levéltára. 4.cs. é.n. fol. 280.; MOL Magyar Kamara Archívuma (továbbiakban: MKA) E 156 Urbaria et Conscriptiones. Fasc. 69. No. 7. 26 MOL P 650 Tallián család levéltára. 2.cs. 1634. fol. 20. 27 MOL P 235 Festetics család keszthelvi levéltára, Gersei Pethő család. 2. cs. No. 401. 28 MOL P 650 Tallián család levéltára. 2.cs. 1634. fol. 20. 29 MOL P 235 Festetics család keszthelyi levéltára, Gersei Pethő család. 34. cs. No. 178. 30 MOL P 650 Tallián család levéltára. 3.cs. 1683. fol. 12. 31 Uo. 3.CS. 1682. fol. 2. Egy okka továbbiakban: 214 bécsi font továbbiakban: 1,26 kg. Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig. Bp., 1991. 460. p. 32 MOL P 650 Tallián család levéltára. 3.cs. 1682. fol. 8., ill. Uo. 5.cs. 1703. fol.l.