Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)

Rezümék (angol, magyar)

CZIRÓK ZOLTÁN: A KAPOSVÁRI REPÜLŐSZÁZAD (1918-1919) Röviddel az első" világháború befejezése után Kaposváron alakult repülőosztály csak 1919 elejére vált hadra foghatóvá. A Károlyi-kormány alatt Kammerer Andor százados vezette osztály tevékenysége elsősorban propaganda és felderítő küldetésekben merült ki. Ugyanakkor további problémákkal is meg kellett küzdeniük: a repülőtér szűkössége állandó veszélyforrást jelentett és számos balesetet okozott, 1919 tavaszán pedig - valószínűleg politikai okokból - az egész tisztikart letartóztatták. Mindezek ellenére a század a lehetőségekhez mérten ellátta a rá szabott feladatokat. VONYÓ ANITA: BOSKOVITS ISTVÁN NEMESVIDI ZSIDÓ ORVOS INGÓSÁGI LELTÁRA (1944) (FORRÁSKÖZLÉS) Nemesviden, az 1930-as évek elején, országos szinten is kiemelkedőnek számító közegészségügyi kezdeményezés bontakozott ki. A helyi körorvosokat adó Boskovits család két tagja 4 ágyas magánklinika létrehozásának tervével állt elő, melynek létrejöttét a közigazgatás útvesztői és a történelem viharai végül meghiúsították. A kezdeményezésben aktívabb szerepet vállaló Boskovits István tragédiába torkolló élettörténetén keresztül megelevenedik a magyarországi zsidóüldözés folyamata. Az izraelita hitfelekezetűként született, de 1919-ben kikeresztelkedett körorvosnak a tanulmányban feldolgozott ingósági leltára 1944 tavaszán akkor készült, amikor a települések elöljáróinak jelentést kellett tenniük a területükön élő zsidó személyekről, akiknek vagyonáról, lakóhelyükről való kitelepítésük után részletes leltárt vettek fel. A Boskovits család korábbi Idkeresztelkedése ellenére az 1941. évi XV. törvénycikk, ismertebb nevén a harmadik zsidótörvény értelmében zsidónak minősült, Auschwitzba deportálták őket, és halálukat is ott lelték. SZÁNTÓ LÁSZLÓ: AZ 1956-OS FORRADALMAT KÖVETŐ MEGTORLÁS SOMOGYBAN, ÉS A MEGTORLÁST ELSZENVEDŐK ADATTÁRA A megtorlás somogyi eseményeit feldolgozó tanulmány és személyi adattár első része áttekintést ad a forradalom résztvevői elleni - politikai indíttatású - büntető hadjárat általános politikai és jogi körülményeiről, figyelemmel a somogyi sajátosságokra. Ezt követően a somogyi eseményeket ismerheti meg az olvasó a maguk folyamatában és sajátosságaival. Somogy megyében is azonnal, az 1956. november 4-ei szovjet fegyveres intervenció keretében végrehajtott büntető intézkedésektől az 1958-1959-ben lezárult bírósági perekig tartó megtorlás megyei eseményei illeszkedtek az országos folyamatba. A tömeges letartóztatások, majd a karhatalom brutális razziái nemcsak a forradalom résztvevőinek felkutatását és megbüntetést, hanem a lakosság megfélemlítését, elhallgattatását is célozták. A kommunista párthatalom restaurálásának fő eszköztárát jelentették. Az 1957 márciusától tömegessé vált internálások és büntetőperek már elsősorban a résztvevők megbüntetését szolgálták, így Somogy megyében több mint 800 személy ellen szenvedett el valamilyen büntetőeljárást. Közülük több mint négyszázat ítéltek börtönbüntetésre. A dolgozat részletesen bemutatja a büntető intézkedések kiterjedtségét, a büntetések kategóriák szerinti megoszlását, s a megbüntetett személyek társadalmi összetételét. A személyi adattár 806 személy legfontosabb, vagyis az életkorukra, lakhelyükre, foglalkozásukra, az őket sújtó büntetések indokára/ürügyére és mértékére vonatkozó adatokat tartalmazza, a kutatás jelenlegi állása szerinti ismeretek birtokában.