Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)

Rezümék (angol, magyar)

GÁRDONYI MÁTÉ: PIARISTA KEGYURASÁG SOMOGYBAN Az újkori magyar oktatás- és művelődéstörténetben igen nagy szerepet játszott a piarista rend (Scholae Piae, kegyes iskolák rendje), amely a jezsuita rend eltörlése után a legtöbb iskolával rendelkező tanítórenddé vált az országban. A rend a 19. század elején iskolái fenntartására jelentős birtokadományban részesült, a földterület nagyobb része Somogy vármegyében feküdt. Itt a piaristák a birtokokkal együtt négy plébánia kegyurai is lettek, ami sajátos jogokkal és kötelezettségekkel járt. Mivel a kegyuraságot a birtokhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek összességének tekintették, ezért az erre vonatkozó ismeretek elsődlegesen gazdasági jellegű dokumentumokból nyerhetők, amelyet a Somogy Megyei Levéltár őriz. Ezeket az iratokat gazdaságtörténeti szempontból már feldolgozták, de egyháztörténeti jelentőségük is van. Ez a dolgozat azt vizsgálja, hogy a piarista rend miként teljesítette kegyúri kötelezettségeit. RÉCSEI BALÁZS: SOMOGYVÁRMEGYE MONOGRÁFIÁJÁNAK TÖRTÉNETE A DOKUMENTUMOK TÜKRÉBEN A szerző a Somogy megyei hel)i:örténetírás alapművének, közkeletű nevén „a Csánki"-nak létrejöttét és előzményeit ismerteti. Tanulmányában és forrásközlésében mintegy fél évszázad somogyi monográfia-kiadási próbálkozásait követhetjük nyomon. Bepillantást nyerhetünk az előkészítés, forrásgyűjtés, írás, szerkesztés és kiadás nehézségeibe. Választ kapunk arra is hogy a Magyarország Vármegyéi és Városai című sorozat többi kötetével szemben, amelynek - a főszerkesztő családi nevéből eredő - népszerű elnevezése „a Borovszky", hogyan lett a somogyi kötet „a Csánki", bár a szerkesztés fáradtságos, aprólékos munkáját Vende Aladár végezte. Név szerint megismerhetjük azokat, akik részt vettek, vagy részt kívántak venni az alkotásban, valamint azokét is, akik elhárították ezt, köztük Marczali Henrik indokait is. A szerző írásában jelentős teret szentel még a pénzügyi háttér alakulásának, az illusztrációk létrejöttének és a kötet fogadtatásának. Feltárni előttünk az is, hogy kik, illetve mi okolható az 1914-ben megjelent monográfia gyengébbre sikerült részeiért. A közlemény értékét külön emeli, hogy ilyen jellegű és mélységű monográfia-történeti publikáció a helytörténetírásunkban nemigen ismeretes. NÜBL JÁNOS: SOMOGY VÁRMEGYE HELYZETE AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ELŐTT, A STATISZTIKÁK TÜKRÉBEN A szerző tanulmányában Somogy vármegye múlt század eleji helyzetének általános ismertetését kísérelte meg. A vármegye közigazgatási, politikai, népesedési, nemzetiségi, felekezeti, műveltségi, foglalkozási, gazdasági viszonyainak szemléltetése korabeli források segítségével történt. Eme kútfők egyike, az 1910. évi népszámlálás statisztikai adatsorai, lehetőséget biztosítottak arra, hogy Somogy egykori adottságai, sajátosságai regionális összehasonlításban is bemutathatókká váljanak. DOMOKOSNÉ SZÁLAI ZSUZSANNA: LEVELEZŐLAPOK ÉS KÉPES LEVELEZŐLAPOK A SOMOGY MEGYEI LEVÉLTÁRBAN. 3. KÖZLEMÉNY A szerző a 2006-os levéltári évkönyvben megjelent első világháborús tábori levelezőlapok forrásközlésének folytatására vállalkozik. A közleményben, a Zala megyei hosztóti Kraxner család levelezését mutatja be az első világháború idejéből. Az I. részben Kraxner Bálint, gyalogos, 48. gy.ezred, 1914. augusztus 22. és 1916. augusztus 15. között feleségének, valamint nővérének, Teréznek és öccsének, Gyulának, valamint más személyeknek frontszolgálata alatt írt leveleit mutatja be. A II. részben Kraxner János nővérének, Teréznek 1917. április 1. és július 25. között írt tábori postai levelezőlapjait ismerteti.