Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)
Szántó László: Az 1956-os forradalmat követő megtorlás Somogyban, és a megtorlást elszenvedők adattára
szakmai-szervezeti és a megyei pártbizottságok politikai irányítása alá helyezték ezt a különleges fegyveres szervezetet. A Somogyország néven megjelentetett helyi újság november 23-án Csiszár János megyei vezető ügyésszel készült riportot közölt. Az ügyész szerint addig 188 személyt tartóztattak le, akik közül 88-at már szabadlábra helyeztek. Óvatosan szó esett a Somogyból elhurcoltakról is, mely kérdés kapcsán azt állította az ügyész, hogy csak 8 embert vittek el Budapestre. A megyei pártbizottság elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy december elejéig nem ítéltek el még senkit a népi demokratikus államrend elleni fegyveres felkelés, illetve szervezkedés vádjával Somogyban. A megyei tanács végrehajtó bizottságának 1956. december 4-ei ülésén" a megyei vezető ügyész ígéretet tett arra, hogy a súlyosabb bűntettek esetében élnek az egyszerűsített eljárás eszközével, továbbá arra is, hogy a bíróságok azonnal megkezdik a tárgyalásokat, ha a közlekedési gondok megszűnnek. A karhatalom szervezése, ha nem kevés zökkenővel is, de megtörtént, így már rendszeresen razziáztak, és foganatosítottak őrizetbe vételeket a megye egész területén. A különleges szervezet helyzetét megvitató, december 20-ai megyei intézőbizottsági ülésen 15 különféle vádak is elhangzottak például arról, hogy egyes rendőrök nem akarnak részt venni az „ellenforradalmárok'' őrizetbe vételében, vagy arról, hogy az ügyészség gyakran szabadon engedi az őrizetbe vett személyeket. Arra vonatkozóan is közvetlen adalékkal szolgál az ülés jegyzőkönyve, hogy a megtorlás első időszakában maguk a megyei pártvezetők is részt vettek a rendcsináló akciókban. Hevesi János, aki ekkor második számú vezetője volt a megyei pártszervnek, elmondta hozzászólásában: „lassan 2 hónapja minden második éjjel a rendőrökkel és katonákkal járok." A különleges, alkalmi fegyveres testületnek minősíthető karhatalom, majd a részben örökébe lépő munkásőrség vezető beosztású tagjainak kivételezett helyzetéről tanúskodik két, korabeli iratokkal is dokumentálható somogyi eset. Az MSZMP Ideiglenes Intézőbizottságának 1957. június 22-ei ülésén hosszú vita folyt arról, hogy jelöljék-e az újjáalakítandó központi bizottságba Martics Pál ezredest, a Magyar Néphadsreg Kaposvári Tüzérhadosztályának parancsnokát. A korábbi karhatalmi parancsnoki működése miatt is érdemesnek tartották jelölni erre a magas pártisztségre. Révész Géza honvédelmi miniszter és mások hozzászólásából azonban kiderült, hogy Nagykanizsán (civilben) részegen hangoskodott este az utcán, s igazoltatta egy rendőrjárőr. Magas katonai beosztásával visszaélve, a helyi katonai alakulat vagy félszáz katonájával követelte a járőrök kiadását. Az eset idején már a megyei rendőrfőkapitány irányította a karhatalmat, így annak egyik alakulatával kényszerítette meghátrálásra az ezredest. Egyébként a hosszas vita után a többség Martics KB-tagságra való jelölése mellett szavazott. 16 A másik atrocitást somogyi munkásőrök (két gyár-, illetve vállalatigazgató és egy társuk) követték el, akiket már korábban is felelősségre vontak a razziázás során elkövetett atrocitás miatt. 1957 októberének végén Hedrehely községben ismételten „meglátogattak" egy parasztembert, aki a forradalom idején a nemzeti bizottság tagja volt. A brutális verés után néhány nappal belehalt sérüléseibe, s ezért az ügyet kivizsgálta a párt legfelső fegyelmi szerve, a központi ellenőrző bizottság is. Sor került bírósági elítélésükre, majd Szirmai Jenő megyei párttitkár a korábbi érdemeikre és családi helyzetükre hivatkozva kérte büntetésük elengedését a Legfőbb Ügyészségtől. Arra nincs adat, hogy a kérelem teljesült-e. 17 Akikben egyébként kétségek maradtak a megtorlás céljait, jellegét és módszereit illetően, azokat kellőképpen eligazította a már hivatkozott december 20-i megyei intézőbizottsági ülésen felszólaló szovjet katonai tanácsadó, valamint Szirmai Jenő megyei pártelnök. A jegyzőkönyvben meg nem nevezett szovjet tiszt egyebek közt kifejtette: „Önöknek élesen fel kell vetni a kérdést a megyei ügyészség munkájával kapcsolatosan. Vagy harcol az ellenforradalom ellen, vagy ha nem akarnak, akkor egyszerűen ki kell söpörni őket onnan [...] Kényszeríteni kell az ügyészség szerveit, hogy dolgozzanak." A megyei pártelnök pedig - sok más ügy mellett - a rendőrség pozíciójáról szólt 14 SML XXIII. 1. Somogy Megyei Tanáes iratai, B./ Végrehajtó Bizottság iratai (a továbbiakban: VB) 3. doboz (továbbiakban: d.). 15 SML MSZMP SM Biz. C./ VB jegyzőkönyvei (a továbbiakban: jkv.) 1. d. 16 Ld! MSZMP Ideiglenes Intézőbizottságának 1957. jún. 22-ai jkv. 17 Ld! SML MSZMP SM Biz. Párt- és Tömegszerv. O. 138. ő. e.
