Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)

Czirók Zoltán: A kaposvári repülőszázad (1918-1919)

tak:

27 Cserich Ferenc parancsnok, Czigány Ferenc, Hoffart János, Kármán Ferenc, Pranger Adolf, Ruttkay Károly, Szajkovits Ede, Szégner Károly, Sziszei Ferenc, Vidra János pilóták, Bányai József, Diószeghy László, Matesz József, Nagy Béla, Rieszdorfer Ödön, Rohla Miklós, Rotter László, Sanvéber József megfigyelők. Időközben a repülőtér állapota újfent egyre aggasztóbbá kezdett válni. Május 26-án jelentette a század, hogy „a repülőtér körül és a repülőtéren folyó építések miatt többé a követelményeknek nem felel meg. A túl kicsi repülőtéren való fel és leszállásoknál a gépek és utasok állandó szerencsétlenségnek vannak kitéve". A parancsnokság Dombóvár közelében talált egy megfelelő repülőteret, ám mivel a repülőcsapatok híján voltak sátorhangároknak, a II. Hadtestparancsnokság útján kívántak a Tüske pusztán egy fahangárt és egy üzemanyagnak való fabarakkot felállíttatni és a század ide kívánt áttelepülni.

28 Az egység május 15-én a zágrábi és pragerhofi repülésekhez Brandenburg C.I gépeket kért, amelyeket hamarosan meg is kaptak. Az amortizálódott „Berg" helyett pedig két MAG-gyártású Aviatik D.I vadászgépet kaptak, amelyek már lényegesen jobbak voltak mint az aszódi. Az egyikkel Hoffart, a másikkal Ruttkay repült. Ám a gyors gépek újabb áldozatot követeltek - bár ez legkevésbé sem a típus hibája volt. „Szép vasárnap délután volt s mind Hadverő-Hoffart, mind Ruttkay felszállt a Berg együlésesévei, hogy a városbelieknek egy kis ízelítőt adjanak. Először műrepültek, majd „légi harc" bemutatót kezdtek. Hoffart azonban megrettent [...]: Ruttkay úgy csapott rá, mintha le akarná sodorni a légből és szinte ösztönösen, az utolsó pillanatban tért ki előle. Amikor Ruttkay másodszor is rácsapott, kitért újból előle, levette a gázt és leszállt. Kijelentette, hogy »Ruttkay úgy látszik agyon akarja verni magát!« Alig mondta ki baljóslatát, már valóra is vált: Ruttkay lecsapott a repülőtér fölé és - úgy látszik - a fordulóból akart leszállni (Ruttkay mondta, hogy megmutatja ezt a figurát is). A Berg azonban a fordulóban felvágta a farkát s már billent is lefelé[...] Kb. a repülőtér közepén ért földet [...] hassal zuhant rá a talajra. Szajkovits és Hoffart a géphez rohannak [...] Ruttkay még nyög, de homlokán véres lyuk ásít, a géppuska hátsó része, vagy fogantyúja nyomta be. Ott hal meg. Hoffart szerint Ruttkay öngyilkos lett, nős volt, felesége Budapesten maradt, s itt, Kaposvárott összeadta magát valami Joli nevű nővel, s ebből családi zűrzavarai adódtak. "

29 Július 2-t mutatott a naptár, amikor Ruttkay Károly a 92.132 jelű Aviatik D.I-essel lezuhant. Nem sokkal később a század kaposvári tevékenységét beszüntette, legénységét és használható gépeit más repülőszázadokhoz osztották be. Július 12-én az egységet Kecskemétre rendelték a tiszai átkelés támogatására,

30 de csak három pilótáról - Pranger, Szajkovits és Sziszei - ismert, hogy valóban a kecskeméti 5. repülőszázad kötelékében teljesített szolgálatot. Hoffart Jánost az utolsó repülőképes Aviatik D.I vadászgéppel (92.131) Ongára rendelték az ottani harci repülőerők megerősítésére. Egy-egy vadászpilótát Győrből és Rákosról is Ongára irányítottak, de a Hoffart parancsnoksága alatt Rákosról induló rajból a két kísérő egyike Hatvannál, a másik Mezőkövesdnél kényszerleszállt. A románok tiszai átkelése után a repülőalakulatok is visszavonultak a Dunántúlra. Amelyik egységnek lehetősége volt rá, igyekezett menteni a felszerelését is. így tett a kecskeméti repülőszázad is, amely vasúti szerelvényével Lajosmizsén keresztül Budapestre indult, majd onnan Szombathely felé vette az irányt. „Meg kell említenem, hogy Jutáson hozzánk kapcsolták a kaposvári század szerelvényét is. Hogy hogyan került oda, még ma sem tudom."

31 27 Meg kell azonban említeni, hogy a jegyzékben a repülőszázadoknál féltüntetett pilóták és megfigyelők egy része a valóságban nem teljesített szolgálatot Kaposváron. Nem tudni például, hogy Vidra János, Kannán Ferenc és Szégner Károly pilóták megérkeztek-e a századhoz, ugyanis a Vörös Repülőcsapatok egyetlen alakulatánál sem tűnik fel a nevük. A megfigyelők közül többek neve sem kerül elő a kaposvári bevetések során: Diószeghy július folyamán biztosan a 6. repülőszázacin ál szolgált, Rieszdorfer május 20-án repülte az utolsó ismert bevetését a 2., Rohla május 30-án a 3., Matesz pedig május 9-én 7. repülőszázadnál. De a fennmaradt dokumentumok szerint Kaposváron nem repültek. Cserich (Csontos) Ferenc és Sanvéber (Eperjessy) József főhadnagyok mint „megbízható repülőtisztek" kerültek a századhoz, de érkezésüket követő napon átrepültek a „fehérek" birtokolta Szegedre. 28 HL MTK 527/202 Lü. 27. d. 29 Hoffart János visszaemlékezései. Feljegyzések a Monarchia-beli repülőszázadok személyi állományáról. KM 431/968. 30 HL MTK 713/202 hdm. 78. d. 31 Matzenauer Hugó visszaemlékezése. KM 552/969