Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)

Czirók Zoltán: A kaposvári repülőszázad (1918-1919)

parancsnok kijelentette, hog)',// századja - dacára a nehézségeknek, amelyek a leszállás és felszállás jár - marad egyelőre a régi repülőtéren, mert Kaposvár környékén más repülőtérnek azonnal felhasználható térség nincsen." Az utolsó üzenetváltásra május elején került sor e kérdésben. Eszerint május 3-án a Kaposvárról szerzett értesülések szerint az építkezések már annyira előrehaladtak, hogy egyáltalán nem tudtak repülni, épp ezért a Siófokra(!) való áthelyezés elkerülhetetlennek látszott. A másnapi válasz szerint azonban a katonai vezetés számára Siófok nem volt megfelelő. Egyébként e sürgöny számol be először a tisztek letartóztatásáról is. A május 9-i jelentés szerint „Kaposvár város a megkezdett építkezést - mely a repülést megakadályozta - beszüntette, az útban álló barakkokat kettő nap alatt lebontják s így a század további ott maradásának semmi akadálya nincsen."

21 A repülőtér helyzetének ideiglenes megoldása mellett azonban a század továbbra is hiányt szenvedett használható repülőtisztekben. Egy május 4-i jelentés azt tudatta a légügyi osztállyal, hogy a kaposvári század tisztjeit a direktórium letartóztatta. Egy másik, május 7-re keltezett helyzetjelentés pedig arról számolt be, hogy a muraközi helyzet felderítésére sürgősen repülőgépre van szükség és bár a zalaegerszegi 20. dandár csoportparancsnokságnak alárendelt kaposvári század rendelkezik 4 géppel, a század működésképtelen, mert a megfigyelő tiszteket a kaposvári direktórium letartóztatta állítólagos politikai megbízhatatlanságuk miatt. Mivel a megfigyelést csak szakképzett egyének tudták megoldani, a hadsereg vezetése kérte a terület sürgős és pontos felderítése végett a század működőképes állapotba hozatalát.

22 A történtek után Kammerer is érezhette, hogy nincs biztonságban és aligha úszhatja meg a „tisztogatást". Nem is tévedett. A századparancsnok a gazdasági felügyelőnél lakott, a mellette lévő szobában volt a század irodája, itt élt Piszkács őrmester, számvevő altiszt. „Kammerert egyik éjjel a lakásán felzörgették. Budapestről jöttek érte (vörös gárda?). A zörgetésre a másik szobából (irodából) benyitott hozzá Piszkács, de Kammerer csendben rászólt, hogy húzódjon vissza, nehogy őt is észrevegyék. Beeresztette ezután a szobájába a gárdistákat. Kammereren - ágyból kelvén fel-selyem kimonó volt, mire az egyik gárdista megjegyezte, hogy ez (ti. Kammerer) nem is férfi, hanem nő. Mindjárt magukkal akarták vinni, Kammerer azonban megkérte őket, hogy hagyják már aludni reggelig. Elővette a nála lévő italokat, megkínálta a gárdistákat s azok vezetője - barátságosabb hangulatban - belenyugodott, hogy Kammerer reggelig a lakásán maradhasson. „De reggel majd jövünk!" - mondta és távoztak. Távozásuk után Kammerer magához hívta Piszkácsot és közölte vele, hogy el kell távoznia a századtól, mert nem tudja miért, de el akarják vinni. Repülőgépen akar elrepülni, még nem tudja hová - Bécsbe vagy Szegedre - a benzinhelyzettől függ. Vajon ő vele tartana-e? Piszkács vállalkozott, hogy elrepül Kammererrel. Erre megbeszélték, hogy kora hajnalban kimennek a repülőtérre, előkészíttetnek egy repüléígépet azzal az indokkal, hogy pénzért mennek Budapestre... nincs ugyanis pénz a századnál az esedékes zsoldfizetésre. Reggel Kammerer és Piszkács beült az előkészíttetett gépbe (lehet, hogy UCI volt) s miután a motor megfelelt, intett, hogy a farok alátámasztó bakot emeljék ki a törzs alól s vegyék el a kerekek elől aféktuskókat. Már gurulnak, amikor éktelenül kiabálva megjelent Krakauer tizedes pilóta s hadonászott, ne engedjék elrepülni a gépet. Nevezett gyékényest vasutas fia volt s igen ellenségesen viselkedett a tisztekkel szemben. Most, tehetetlen mérgében felragadott egy téglát s azt hajította a felszállásban lévő gép felé. Hasztalan erőlködés volt, mert Kammerer gépével a levegőbe tudott emelkedni. Csak ekkor tudott Kammerer mérlegelni, mikor már kellő magasságban a levegőben voltak. Elsősorban a benzinórára tekintett, vajon mennyi az üzemanyaguk. Sajnos kevés, alig 40 l, azaz nemhogy Bécsig, de Szegedig sem elegendő, s akkor határozta el Kammerer, hogy Pécsre repül. "

23 A parancsnok gépének Ackenberger volt a szerelője, ő készítette elő a gépet, miután a számvevő őrmestertől azt a tájékoztatást kapták, hogy nincs pénz a zsold fizetéséhez és Kammererrel pénzért 21 HL MTK 1076/bk. 27. d. 22 Uo. 129.507/181. 48. d. 23 Végül Pécstől nem messze, Magyarteleken, az apja birtokán szállt le. Miután a paksi szerb parancsnokságon kihallgatták. Újvidékre irányították, a gépéért pedig egy szerb századost küldtek, hogy repülje át (összetörte). Kammerer Andor visszaemlékezései. HL Personalia. 106. d.