Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)
Nagy-Tóth Mária: Valentianus Purgolt, a Batthyányak újkeresztény orvosának levelei 1622-1636
felelte a megkeresett nevelő, hogy évente 100 tallért és egy ruhát kér szolgálataiért. Az állást később mégsem ő, hanem a neves prédikátorcsaládből származó Zvoranich György töltötte be. 40 A doktor magánéletére vonatkozóan azt tudhatjuk, hogy 1622 áprilisában Lübeckben tartózkodott, onnan pedig Frankfurtba ment 41 . A Poppel Szabinának az innen küldött levélben 42 , arról tájékoztatott, hogy felesége nagyon rosszul lett, már csak három hete volt vissza a szülésig. A doktor még az ajtóig sem tudott eljutni, és már csak az isteni gondviselésben bízott. Feleségéről a továbbiakban nem esik szó, sem pedig születendő gyermekükről. Az 1624. szeptember 20-30-ai levél 43 elején pár gyógyászati célokra használatos ásványi eredetű anyagot (a legjobb magyar kénsav, az igazán jó magyar antimónium, vörös higanyoxid) írt fel a doktor, valószínűleg abból a célból, hogy beszerezze Batthyány. Az 1625. március 12-22-ai levél 44 elejére valószínűleg maga Batthyány jegyzett fel pár olyan dolgot, amit megvételre szánt, mint például gyolcsot (6 tallér), sáfrányt (20-25 tallér), pálinkát vagy éppen a serfőző kifizetendő munkabérét (1 tallér). A levelek sokat foglalkoznak a prágai defenesztráeióval (1618. május 23.) kezdődő és a vesztfáliai békével (1648. október 24-én) lezáruló harmincéves háború történéseivel. A reformáció kibontakozása vallásháborúk sorát indította el Európában, s ezek egyik akkordja Csehországban játszódott le: a katolikus Habsburgok minden eszközzel igyekezték meggátolni a reformáció kiteljesedését, amit a huszita hagyományokkal rendelkező ország nem hagyott tettek nélkül. Miután II. Mátyás elutasította a cseh rendi gyűlés panasziratát, amit azért nyújtottak be, mert protestáns templomaikat a hatalom leromboltatta, a csehek fegyveresen törtek be a prágai államkancelláriába és a két tanácsost, akiket az elutasításért okoltak, valamint magántitkárukat nemes egyszerűséggel kihajították az ablakon (defenesztráció). 40 Viszonylag ép bőrrel úszták meg az esést, mivel trágyadombra estek. A cseh rendek az 1617 júniusában cseh királlyá megválasztott II. Ferdinánd főherceg 46 helyett a kálvinista pfalzi palotagrófot, választófejedelmet, V. Frigyest szerették volna a trónon látni. A jelöltek között szerepelt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, Károly Emánuel piemonti fejedelem, IV. Keresztély dán király, valamint a szász választófejedelem, I. János György. 47 Pfalzi Frigyes rokonsága révén remélték a rendek az angol király, I. Jakab támogatását, ám Anglia ekkor még kimaradt az eseményekből. Frigyes megválasztása eltávolította a cseh ügy támogatásától a Protestáns Uniót ( 1608), a szász választófejedelem a Habsburgok oldalára állt. II. Ferdinándnak sikerült megnyernie a Katolikus Liga (1609) fejedelmeit, köztük a bajor herceget, Miksát, területi engedmények, és a pfalzi fejedelem választói cím fejében 48 . Miksa lett a katolikus hadsereg vezetője. A pápa 49 és Spanyolország is Ferdinándot támogatta. Frigyes mellé állt a cseh rendek mellett Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is, akinek segítsége azonban későn érkezett, s így 1620. november 8-án a Prága melletti Fehérhegynél a császári sereg, élén a katolikus Johann Tserclaes von Tilly gróffal és Miksa bajor herceg csapatai jelentős vereséget mértek a velük szemben álló, Anhalti Keresztély vezetésével felállított hadseregre. Pfalzi Frigyesnek, a „téli királynak" menekülnie kellett, mindenét elveszítette. A cseh felkelést a Habsburgok kegyetlenül megtorolták. A spanyol csapatok közben Spinola 50 vezetésével megszállták Pfalzot. Bethlen 40 Fazekas, 1994. 92. p. 41 MOL Batthyány család missilisei. P 1314. Purgollt Bálint levelezése 38806. 42 Uo. 38807. 43 Uo. 38814. 44 Uo. 38820. 45 Erich Zöllner: Ausztria története. Bp., 1998. 162. p. 46 Uo. 47 Bethlen Gábor uralkodásának időpontja. In: Csikány, 2005. 9. p. 48 Protestáns Unió megalakulásának időpontja. In: Csikány, 2005. 7. p. Protestáns Unió: A Német-Bómai Birodalom protestáns rendjeinek szövetsége volt, amely a német reformáció megerősödése érdekében, a császár katolizációs törekvése ellen jött létre. Eredetileg tíz évre kötötte Szász-Anhalt, Württenberg, Baden és Pfalz. Az Uniónak végül nyolc fejedelem és 17 birodalmi város lett a tagja, vezetője a pfalzi választófejedelem lett. A fehérhegyi csata után formálisan feloszlott. Katolikus Liga megalakulásának időpontja. In: Parker, 1988. 31. p. Katolikus Liga: Bajorország vezetésével alakult válaszul a Protestáns Unió létrejöttére. Támogatta a pápa és Spanyolország is. Vezetője a bajor I. Miksa herceg lett. Formálisan az 1635-ös prágai szerződéssel szűnt meg. 49 A pápa ekkor V. Pál ( 160.5-1621). 50 Don Ambrosio Spinola Doria ( 1567-1630). Ix>s Balbases márkija. Spanyol generális. Nevéhez olyan katonai sikerek fűződnek, mint a Pfalzi Fejedelemség megszállása (1620-1621) és Breda bevétele (1625).
