Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)

Nübl János: Somogy vármegye helyzete az első világháború előtt, a statisztikák tükrében

Utószó Voltak-e jellegzetességei, sajátosságai, különlegességei Somogy vármegyének a 20. század elején? Megítélésünk szerint igen. A törvényhatóság egyik kuriózumának véljük a Balaton déli partján egy évtized alatt kifejlődött üdülő- és nyaralóövezetet, amely - kitűnő vasúti közlekedésének hála - a magyar középosztály kedvelt szabadidő eltöltési helyszínévé vált. A magyar tenger déli partján pihenők amellett, hogy hírét vitték a vidéknek, a vármegye gazdaságának konjunktúrát, társadalmának modernitást hoztak. Ugyancsak somogyi sajátosságként tekintünk a helyi kisgazdák politikai aktivitására is. Hiszen az 1908 januárjában Kaposváron létrehozott Somogy megyei Kisgazdák Egyesülete a fúziós pártalakulatként működő Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapárt egyik létrehozója volt. Az egyesület vezérét Szabó Istvánt, tehetsége mellett, mindenekelőtt erős hátországa juttatta az új párt elnöki székébe. S talán az sem véletlen, hogy az 1910. évi képviselőházi választások alkalmával a gazdapárt hiába állított 10 vármegyében is jelölteket, csak Somogyban sikerült mandátumokat szereznie. Szintén a vármegye jellegzetességeként - s talán legfőbb jellegzetességeként - tartjuk számon a nagygazdaságok birtokszerkezeten belüli túlsúlyát is. A törvényhatóság földterületének közel 60%-át uraló nagybirtokok minden „rezdülése" gazdasági, társadalmi, politikai kihatással bírt a vármegye egészére. Véleményünk szerint (főként) ezek a tényezők kölcsönöztek egyéni színt az elmúlt század elején Somogy vármegyének.