Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)
Nübl János: Somogy vármegye helyzete az első világháború előtt, a statisztikák tükrében
Tolna vármegye 76 674 17 205 5733 3742 10 551 Tolna vármegye (67,3%) (3,3%)) (9,3%) (67,3%) (15,1%) (5,0%) (3,3%)) (9,3%) Veszprém vármegye 59 761 16 040 4200 3701 9991 Veszprém vármegye (63,8%) (17,1%) (4,5%) (3,9%) (10,7%) Zala vármegye 144 718 22 874 8334 5929 15 838 Zala vármegye (73,2%) ( 11.69; (4,2%) (3,0%) (8,0%)) Duna jobb part 830 959 222 451 62 765 54 904 132 318 Duna jobb part (63,7%) (17,1%) (4,8%)) (4,2%) (10,2%) Magyarország 4 655 576 1 417 942 466 915 373 779 836 761 Magyarország (60,1%) (18,3% 0 ) (6.0%) (4,8% ) (10,8%) 13. sz. táblázat: A keresők ágazati megoszlása 1910-berr 1910-ben Somogy vármegye keresőinek 71,3%-a (110 780 fő) őstermelésből élt. A kategórián belül mezőgazdasággal 110 071 fő (70,9%), erdészettel, vadgazdálkodással, faszénégetéssel, méhészettel, selyemhernyó-tenyésztéssel, halászattal, haltenyésztéssel pedig 709 fő (0,4%) foglalkozott. A keresők 13,0%-a (20 172 fő) az iparban, 0,01%-a (20 fő) a bányászatban és a kohászatban talált megélhetést. 3463 kereső (2,2%) a kereskedelemben, 3090 kereső (2,0%) a közlekedésben, 242 kereső (0,1%) pénzügyi terén munkálkodott. A köz szolgálatában 3227 fő (2,1%) állt, a véderő sorait 1162 kereső (0,7%) erősítette, szabadfoglalkozású értelmiségiként pedig 305-en (0,2%) próbáltak boldogulni. A 4844 házi cselédek és a 2779 ágazatilag be nem sorolható napszámos a keresők 3,1 %-át, illetve 1,8%-át jelentette, s 5249 eltartó (3,4%) az egyéb keresők közé soroltatott be. A 20. század elején egy somogyi polgárnak a vármegye társadalmi hierarchiáján belül elfoglalt helyét - nemzetiségi és felekezeti hovatartozása mellett - döntően foglalkozási-vagyoni helyzete határozta meg. Az 1910. évi népszámlálás adatsoraiból összeállított táblázatunk közelítő képet ad a törvényhatóság keresőinek foglalkozási struktúrájáról. 60 Kimutatásunk elkészítésekor a tulajdonosi rétegeket a táblázat felső, a tisztviselői csoportokat a táblázat középső, az alkalmazottak és munkások kategóriáit pedig a táblázat alsó harmadába rendeztük. A törvényhatóság legnagyobb vagyonai a múlt század elején nem készpénzben, hanem földbirtokban „feküdtek". Az ingatlanvagyon rendszerint kijelölte a tulajdonos / örökös foglalkozását (életpályáját) is. Az első világháború előtti utolsó népszámlálás idején 47 somogyi illetőségű kereső rendelkezett a vármegyében 1000 kataszteri holdon 61 felüli földbirtokkal. E birtokosok hatalmas ingatlanvagyonuk révén, mint virilisták, a vármegye törvényhatósági bizottságának tagjai voltak. Sőt, Somogy arisztokrata nagybirtokossága (Festeticsek, Jankovichok, Somssichok, Széchenyiek, Zichyek, Inkeyek) a magyar országgyűlés felső kamarájában, a főrendiházban is helyet foglalhatott. A somogyi nagybirtokosok egy jelentős része, kimozdulva „hagyományos pozícióiból", pénzügyi és ipari vállalkozások igazgatóságaiban is szerepet vállalt. Megjegyzendő, hogy a vármegye nem minden nagybirtokosa volt főnemes, néhány mágnás „csak" nemesi, vagy egyenesen polgári származással bírt. Foglalkozási kategória Keresők száma (fő) Keresők aránva (% ) Nagybirtokos (1000 kat. hold felett) 47 fő 0,03% Középbirtokos (100 - 1000 kat. hold) 170 fő 0,1% Bérlő (100 kat. hold felett) 86 fő 0,05%. Kisbirtokos és kisbérlő (50 - 100 kat. holdi 358 lő 0,2% 59 MSK. 48. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. 2. A népesség foglalkozása és a nagyipari vállalatok községenkint. Bp., 1913, M Kir. KSH. 28° - 35." p. 60 MSK. 52. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. 3. A népesség foglalkozása részletesen és a vállalati statisztika. Bp., 1914, M. Kir. KSH.; MSK. 56. A Magvar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. 4. A népesség foglalkozása a főbb demográfiai adatokkal egybevetve s a népesség ház- és földbirtokviszonyai. Bp., 1915, M. Kir. KSH. 61 A továbbiakban a „kataszteri hold" alak helyett a „hold" kifejezést használjuk.
