Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)

Nübl János: Somogy vármegye helyzete az első világháború előtt, a statisztikák tükrében

A törvényhatóság negyedik legnagyobb közössége a cigány népcsoport volt. Az anyanyelvi statisztika „egyéb" rovatában szereplő, a vármegye területén szétszóródva élő, különböző nyelveket beszélő, különböző életformát folytató, különböző foglalkozásokat űző cigány csoportok összlétszáma kettőezer fő volt. Szintén az anyanyelvi statisztika „egyéb" kategóriában találjuk az utolsó, még jelentősebb létszámúnak minősíthető nemzetiséget, a szlovéneket / vendeket is. 1910-ben csaknem ezer szlovén / vend élt Somogyban, szinte mindannyian egy településen, a Nagyatádi járásbeli Tarany kisközségben.

46 Felekezeti viszonyok A 20. század elején Somogy vármegye népessége négy felekezet között oszlott meg: a lakosság háromnegyede római katolikus (74,8%), egy hatoda református (17,4%), egy huszada evangélikus (4,8%), 2,9%-a izraelita volt. A somogyi római katolikusok két egyházmegyéhez tartoztak: a törvényhatóság területének döntő többsége a veszprémi püspökségbe tagozódott, csupán Szigetvár környékére (5 eklézsia) terjedt ki a pécsi püspök joghatósága.

4, A reformátusok zöme a vármegye déli és keleti részein összpontosult. Somogy vármegye „kálvinistáin" és területén két református egyházmegye, illetve kerület osztozott: a Belsősomogyi egyházmegye (64 anyaegyházzal), amely szervezeti beosztás szempontjából a Dunántúli Református Egyházkerület része volt, és a Külsősomogyi egyházmegye (21 parókiával), amely a Dunamelléki Református Egyházkerület részét képezte.

4

" A törvényhatóság lutheránusai - akik nagyobb számban a Csurgói, valamint az Igali és Tabi járások területén éltek - a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület keretein belül két esperességbe szerveztettek (Somogyi esperesség; Tolna-baranya-somogyi esperesség).

49 1910-ben Somogy vármegye 311 községe közül 255-ben (82%) éltek izraeliták, de lélekszámuk csak 23 településen érte el legalább az ötven főt. Kaposváron - ahol a törvényhatóság zsidóságának közel egyharmada illetőséggel bírt - a lakosság 13,9%-a tartozott az izraelita felekezethez.

50 Közigazgatási egység Lakossága 1910-ben Római katolikusok Reforma tusok Evangélikusok Izraeliták Egyéb más felekezetűek Közigazgatási egység Lakossága 1910-ben száma (és aránya) Somogy vármegye 365 961 273 650 63 569 17 700 10 645 397 Somogy vármegye 365 961 (74,8%) (17,4%) (4,8%) (2,9%) (0,1%) Baranya vármegye és Pécs 352 478 272 866 41 201 14 617 8828 14 966 tj. város együtt 352 478 (77,4%) (11,7%) (4,1%) (2,5%) (4,2%) Tolna vármegye 267 259 185 873 39 500 31 976 8159 1751 Tolna vármegye 267 259 (69,5%) (14,8%) (12,0%) (3,1%) (0,6%) Veszprém vármegye 229 776 151 831 44 507 24 905 8282 251 Veszprém vármegye 229 776 (66,1%) (19,4%) (10,8%) (3,6%) (0,1%) 466 333 433 145 11 738 8220 12 892 338 Zala vármegye 466 333 (92,9%) (2,5%) (1,8%) (2,8%) (0%) 46 MSK. 42. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Bp., 1912, M. Kir. KSH. 26 - 37. p. 47 Címtár. 1914. Bp., 1914, M. Kir. KSH. 470, 473. p. 48 Uo. 483. p. 49 Uo.485. p. 50 1910-ben 50 és 100 fő közötti izraelita népességgel rendelkező települések Somogy vármegyében: Barcsi járás: Babócsa. Csurgói járás: Berzence, Cvékényes. Igali járás: Igal. Kaposvári járás: Kadarkút. Lengyeltóti járás: Gamás, Osztopán. Marcali járás: Kéthely, Nemesdéd, Nemesvid. Tabi járás: Ádánd, Karád. 1910-ben 100 főnél nagyobb izraelita népességgel rendelkező települések Somogy vármegyében: Barcsi járás: Barcs. Csurgói járás: Csurgó. Igali járás: Somogyszil. Kaposvári járás: Nagybajom. Lengyeltóti járás: Balatonboglár, Lengyeltóti. Marcali járás: Marcali. Nagyatádi járás: Nagyatád. Szigetvári járás: Szigetvár. Tabi járás: Tab. Kaposvár r. t. város. MSK. 42. A Magvar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Bp, 1912, M, Kir. KSH. 26 - 37. p.