Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)

Nübl János: Somogy vármegye helyzete az első világháború előtt, a statisztikák tükrében

A betegségbe esettek életben maradási esélyeinek javítása orvosokat, kórházakat igényelt volna. Az első világháború előtti utolsó népszámlálás idején Somogyban mindössze 74 orvos és 4 kórház

38 nyújtott gyógyírt a szenvedőknek. E tények ismeretében nem csodálkozhatunk azon a statisztikai adaton, miszerint a somogyi elhunytak több mint felét nem kezelte doktor. Közigazgatási egység Lakosságszám 1910-ben Az orvosok száma 1910-ben Az egy orvosra jutó lakosok Somogy vármegye 365 961 74 4945 Baranya vármegye és Pécs tj. város együtt 352 478 90 3916 Tolna vármegye 267 259 58 4607 Veszprém vármegye 229 776 Í9 4689 Zala vármegye 466 333 81 5757 Duna jobb part 3 084 404 707 4362 Magyarország i S 264 333 5565 3282 7. sz. táblázat: Az orvosok száma összevetve az ellátandó lakosok számával" Közigazgatási egység A halálozások Az elhaltak közül orvosi kezelésben részesültek Az elhaltak közül orvosi kezelésben nem részesültek száma (és aránya) 1901-1910. évek átlagában Somogy vármegye S337 4017 (48,2%) 4320 (51,8%) Baranya vármegye és Pécs tj. város együtt 8191 3474 (42,4%) 4717 (57,6%) Tolna vármegye 6147 3740 (60,8%) 2407 (39,2%) Veszprém vármegye 5312 2549 (48,0%) 2763 (52,0%) Zala vármegye 10349 4366 (42,2%) 5983 (57,8%) 8. sz. táblázat: Az elhaltak közül orvosi kezelésben részesültek, illetve nem részesültek száma és aránya 1901-1910. évek átlagában

40 A törvényhatóságon belüli két végletet a vármegyeszékhely és a Lengyeltóti járás testesítette meg: míg Kaposváron 1901 és 1910 között elhaltak évenkénti átlagos számára vetített orvosi gyógykezelési megoszlás 91,6%-os volt, ezzel szemben a legrosszabb gyermekhalandósági mutatókkal bíró Lengyeltóti járásban csak 31,2%-ra rúgott a doktor által (sikertelenül) kúrált néhaiak aránya.

41 38 Az 1846-ban megnyitott (1913-ban 500 ággyal rendelkező) kaposvári, az 1891-től működő (1913-ban 60 ággyal rendelkező) marcali, és az 1896-ban megnyitott (1913-ban 120 ággyal rendelkező) szigetvári vármegyei közkórházak sorához csatlakozott 1903-ban a kéthelyi 20 ágyas magánkórház, amelyet gróf Hunyady Imre hitvese, Győry Felicitas grófnő építtetett a környék szegényei és a Hunyady-uradalom cselédeinek gyógyíttatására. Csánki, 226 - 230. p. 39 MSK. 56. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. 4. A népesség foglalkozása a főbb demográfiai adatokkal egybevetve s a népesség ház- és földbirtokviszonyai. Bp., 1915, M. Kir. KSH. 620, 636. p. 40 MSK. 46. A Magyar Szent Korona Országainak 1901 - 1910. évi népmozgalma községenkint. Bp., 1913, M. Kir. KSH. 13, 37, 51, 77, 97. p. 41 Uo.. 37. p.