Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)
Récsei Balázs: Somogyvár megye monográfiájának története a dokumentumok tükrében
hogy ismét Somogyban, Kaposváron működhessen - akart vállalkozni a monográfia elkészítésére. A kiadványban hangsúlyos helyet kapott volna a megye székhelyvárosa, legalábbis művének tervezett címe alapján, amely Somogyvármegye és Kaposvár-város monográfiája volt. Megíratására - saját bevallása szerint - szerkesztőséget és irodát állított fel 1908 nyarán Kaposváron. Rekordidő, egy év alatt vélte megvalósíthatónak a kötet elkészítését. Németh hangzatos, de konkrétumokat kerülő ajánlattétele számíthatott Kacskovics Lajos alispán erkölcsi támogatására. 72 A volt polgármester 1909. január elején a somogyi főispán támogatását kérte és kapta, amikor a kereskedelemügyi miniszterhez, mint Somogyvármegye és Kaposvár r. t. város monográfiájának szerkesztője vasúti szabadj egyért folyamodott. A Budapest-Kaposvár vonalra, illetve Baranya, Somogy, Tolna Veszprém és Zala megyékre vonatkozó kérelem végkifejlete nem ismert.' 3 A Németh-féle monográfia további sorsáról sincsenek adataim, de bizonyosnak tűnik, hogy már a kezdeteknél elhalt, mivel a széles forrásbázisban a továbbiakban utalásszerű jelzést sem találtam róla. Nehezen eldönthető kérdés, hogy Németh Ignác azért ment vissza Budapestre, mivel nem sikerült ismét politikai/gazdasági/kulturális szerepre szert tennie Kaposváron, vagy pedig a monográfiája sikertelensége okán, bár ezek összefüggenek. Indoklás nélkül egy 1910. júniusi iraton megemlítik, hogy adott évben az alispán a monográfia ügyét nem kívánja tárgyaltatni, de továbbra is nyilvántartandónak tartja. 74 Bár a monográfia munkálatai ez évben mintha szüneteltek volna, Noszlopy Tivadar mégis ennek forrásául ajánlotta kutatásai eredményeit és ennek kiadásához 500 korona támogatást kért. 75 A Törvényhatósági Bizottság végül 300 koronát szavazott meg számára az Ezredéves Kiállítás Alapból. 76 Borovszkyék negyedszer A Magyarország Vármegyéi és Városai című monográfia sorozat 1896-tól kezdve 1911-ig 18 vármegye és város monográfiáját adta ki. Ekkor időszerűnek tartották, hogy újabb belügyminisztériumi körlevél kibocsáttatásával ösztönözzék a vonakodó törvényhatóságokat monográfiájuk velük való elkészíttetésével. A monográfiák tárgyában korábban kiadott belügyminisztériumi rendeletek elősorolását követően ebben már név szerint említik a következők között Somogy vármegye és Kaposvár város monográfiáját Ennek figyelembe vételével ajánlotta a Belügyminisztérium a vármegye kegyeibe a vállalatot. Külön felhívta az alispán figyelmét arra, hogy Kaposvárt is vonja be monográfiaügybe. 77 Utóbbinak nem lett foganatja. Az alispán ekkor már - 1911 márciusában - végképp eldöntendőnek tartotta a monográfia ügyét. A kérdés kimenetele még ismeretlen volt, de a levéltári kutatás támogatásáról már intézkedett. 78 A belügyminiszteri rendeletet követően a budapesti monográfiakiadó szerkesztősége 1911-ben ismét szorgalmazni kezdte a somogyi kötetet. Ekkor újabb elemmel bővítették a meggyőzés fegyvertárát. Borovszky Samu, a sorozat főszerkesztője ajánlólevelével a Somogyvármegye monográfiája szerkesztőjét, Vende Aladárt küldték tárgyalni Kaposvárra. 79 Az alispán elégedett lehetett a személyes találkozó eredményével, mert február közepén levélben ismét megkereste Marczali Henriket, akit a megyetörténet 1715 utáni részének megírására kért fel. Ugyanezt tudakolta Borovszky Samu főszerkesztőtől is, aki ezt a korszakot Csanád és Borsod vármegyék monográfiáinál már megírta. Borovszky válaszában a felkéréssel szemben az egész megyetörténeti rész megírását értette magára. Hivatkozva hivatalos teendőire és más megbízásaira eg) 7 szerzőtárssal együtt vélte kivitelezni a nagy feladatot, mivel az anyaggyűjtés sok levéltári kutatással jár. Reiszig Ede, a Magyar Történelmi Társaság igazgató választmányi tagja beleegyezett ebbe, így 72 ai. 14889/1908. [21.] 73 Somogy vármegye főispánjának elnöki iratai 2/1909. 74 ai. 672/1910. 75 ai. 21803/1910. 76 ai. 1693/1911.; Th. Biz. kgy. jkv. 1910. nov. 7. 988. kgy. sz. 77 ai. 2695/1911., 4304-191 1/X. (jan. 18.) Bm. sz. 78 iű. 6691/1911. 79 ai. 3765/1911. [22.]