Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)

Dominkovits Péter: Az 1635. évi „nagybajomi" urbárium (Forrásközlés)

AZ 1635. ÉVI „NAGYBAJOMI'' URBÁRIUM DOMINKOVITS PÉTER (FORRÁSKÖZLÉS) A 16. század első és második harmadából a Szigetvár elestéig ( 1566) tartó időszakig az elmúlt fél évszázad kutatásai, forrásfeltárásai révén Somogy vármegyéből viszonylag sok urbárium vált ismertté. Nem lehet célom a részletes historiográfia, csupán illusztratív példaként említem a Mohács előtti időszakból (1524) a szenyéri uradalom urbáriumát, vagy a somogyi településeket is érintő veszprémi püspökség urbáriumának közlését.

1 A Mohácsot követő időszak, a két törvényes uralkodó (I. Ferdinánd és Szapolyai János király) birtokadományaival megosztott Somogy vármegyei birtokos társadalom, de méginkább az oszmánokkal szembeni várharcokban a vármegye döntő részének hódoltatását hozó 1550-es, 1560-as évtizedek korából ugyancsak több fontos forrás jelent meg; pl. a szenyéri uradalom 1550-es urbáriuma és számadásai, illetve a babócsai uradalom 156l-es urbáriuma.

2 Az alább közölt forrás a jóval kevésbé ismert 17. századi somogyi hódoltság viszonyaiba ad némi bepillantást. A forrás egy 1635-ben zálog- és örökjogon átmenetileg egybekovácsolt, heterogén etnikumú, differenciált vagyonszerkezetű, településenként erősen eltérő szolgáltatásokkal terhelt adózó lakossággal rendelkező, 25 településre kiterjedő jelentős dominium településeit tartalmazza. Az eddigi kutatások alapján feltételezhető, hogy ez a Koroknay Mihály által megszerzett, és kibővített egykori korotnai váruradalom 17. századi urbáriuma.

3 Sajnos a forrás keletkezéstörténete nem ismert, és óvatosan jelezni kell, hogy minden bizonyosság mellett jelenleg csupán feltételezés a forrás több sorában egyes szám első személyben is megjelenő birtokos Koroknay Mihállyal történő azonosítása. Sajnos arra semmilyen akta sem utal, hogy ez a - jobb híján a legjelentősebb érintett településről provizórikusan elnevezett - forrás miképpen kerülhetett Nádasdy (III.) Ferenc Vas vármegye főispánja (1633-1671), országbíró (1655-1670) egyik ügyvédjének, az 1640-es évek második felében, 1650-es években Sopron és Vas vármegyék törvényszékein oly' gyakorta, de Zalában is tevékenykedő Tolnay Jánosnak az irathagyatékába. Valószínű, erre Tolnay ügyvédi munkájának minél teljesebb körű feldolgozása ad majd választ. E kutatási irány várható eredményességét jelzi: 1641 tavaszán, Zala és Somogy vármegyék törvényszékén, Pálffy Mátyás szentmártoni főapát nevében ő tiltakozott amiatt, hogy több főnemes somogyi jobbágyai (18 falu lakosai) nem fizették meg a főapátságnak járó tizedet. Valószínű, birtokjogi perek kapcsán, segédanyagként került ebbe az irattöredékbe az osztopáni Perneszy család Somogy és Zala vármegyei birtokairól egy 1606-os állapotot rögzítő, kapkodva felskicceit településjegyzék is, amely családi jogigényként 25 somogyi falut, és 19 pusztát nevezett meg.

4 A birtokos beazonosításában a forrásba felvett települések súlypontját jelentő Nagybajom és környéke modell értékű községmonográfiája segített. Engedtessék meg, hogy röviden ebből a kutatási irányból közelítsek a forráshoz!

5 A 16. századi Nagybajomról és a szomszédos településekről viszonylag sok adat állt az eddigi kutatások rendelkezésére. A település és környéke még szerepelt az 1549. évi adóösszeírásban, de az év során a hódolt somogyi falvak sorába került; a magyar adóztatás oldaláról már ezt az állapotot regisztrálta az 1550. évi adóösszeírás. A Somogy megyei hódoltság e peremterületén a hódoltsági 1 Pl.: Fekete Nagy Antal: A szenyéri uradalom urbáriuma, 1524. In: Agrártörténeti Szemle 1. (1957) 26-36. p., Kredics László-Solymosi László: A veszprémi püspökség 1524. évi urbáriuma: Urbárium episcopatus Vesprimiensis anno MDXXIV. Bp.. 1993. (Új Történelmi Tár; 4.), 2 Pl.: Borsa Iván: A szenyéri uradalom 1550-1551-ben (Forrásközlés) In: Somogy megye múltjából (a továbbiakban: SMM) 16. Kvár., (1985) 87-186. p., Szakály Ferenc: A babócsai váruradalom 1561-es urbáriuma és a babócsai vár 1563-as leltára. In: SMM 2. Kvár., (1971) 51-84. p. 3 Vas Megyei Levéltár (továbbiakban: VaML) Tolnay-Cziráky család levéltára, 2. doboz, Jobbágy szolgáltatás pallium. 4 Turbuly Eva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1611-1655. Zalaegerszeg. 1996. (Zalai Gyűjtemény; 39.) Nr. 1426. (Könnend, 1641. febr. 28.), VaM I > Tolnay-Cziráky család levéltára, 2. doboz, Specificatio Bonorfum] Familiae Pemeszianae In Comitatu Simigien[si] iuxt[a] regesrum Anni 1606. 5 Mikóczi Alajos - Solymosi László: Nagybajom Története. Kvár., 1979. (a továbbiakban: Solymosi 1979.) Az elmúlt másfél évtized Somogy megyei településtörténet rövid áttekintése: Bősze Sándor: Somogy megye településtörténeti irodalma 1990-2002. In: Acta Papensia 3. (2003) 1-2. 83-91. p.