Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 37. (Kaposvár, 2006)
Récsei Balázs: Leidecker Jenő: A Somogy megyei községi és körjegyzőségek megalakulásának története
10. / NAGYATÁDI KÖRJEGYZŐSÉG. Alakult 1872-ben. Megszűnt 1901-ben. Községei: BODVICA 425 , BOLHÁS, HENÉSZ 426 , KIVADÁR 427 , KÓNYI 428 , NAGYATÁD 429 , ÖTVÖS 430 . Henész, Bodvica, Kónyi, Kivadár, Ötvös községek 1897-ben ezen körjegyzőségből kiváltak, s Nagyatád székhellyel Nagyatád Vidéki Körjegyzőség elnevezéssel új körjegyzőséggé alakultak. 431 /24835/1897. alisp. sz./1901. ápr. l-jéve\ Nagyatád nagyközséggé alakulván 432 Bolhás község a Szobbi Körjegyzőséghez csatlakozott, s ezzel a körjegyzőség megszűnt. /319/1900. megyegy. sz./10103/1901. alisp. sz7 11. / NAGYATÁD VIDÉKI KÖRJEGYZŐSÉG. Alakult 1897-ben. Megszűnt 1940-ben. Községei: BODVICA 433 , HENÉSZ 434 , KIVADÁR 435 , KÓNYI 436 , ÖTVÖS 437 . A Nagyatádi Körjegyzőségből kivált ezen községek Nagyatád székhellyel, Nagyatád Vidéki Körjegyzőség elnevezéssel új [44] körjegyzőséggé alakultak. 438 /24835/1897. alisp. sz./ Bodvica község neve 1907-től Rinyaboda. /226/1907. megyegy. sz./ Ötvös és Kónyi községek 1929-ben Ötvöskónyi név alatt egyesültek. 439 /75631/1928. alisp. sz./ A körjegyzőség 1940-ben feloszlott, Rinyaboda, Henész és Kivadár községek Nagyatád nagyközséggel egyesültek 440 , Ötvöskónyi pedig mint kisközség az 1886: XXII. tc. 161. §-a alapján Nagyatád nagyközséghez csatlakozott. /506/1940. alisp. sz./ 12./ RINYASZENTKIRÁLYI KÖRJEGYZŐSÉG. Alakult 1897-ben. Megszűnt 1907-ben. Községei: GÖRGETEG 441 , KUNTELEP 442 , RINYASZENTKIRÁLY. 425 Gyalay 376. Bodvica. ... 1876-ig + Kivadár; 1941-tól + Henész + Kivadár + Nagyatád = NAGYATÁD. 426 Gyalay 508. Henész. ... 1941-ben + Nagyatád = NAGYATÁD. 427 Gyalay 574. Kivadár. ... 1863-ban még mint Kivadár p. ... Nagyatád része volt; 1941-től + Bodvica + Henész + Nagyatád = NAGYATÁD. 64/1874. (febr. 3.) megyegy. sz. Gróf Somssich Adolf kérelmére „a tényleg egyesült Bakháza, Boszintó, Jánosháza, Kivadár és Páczod pusztáknak „Kivadár" név alatt önálló községgé alakulhatása iránt..." pártolt felterjesztés tétetett a Bm.-hez. A 261/1874. (aug. 3.) megyegy. sz. alatt már Kivadár község elfogadott szervezési szabályrendeletét említik. 428 Gyalay 580. Kónyi. ... 1929. jan. 1-én + Ötvös = /szept. 16-tól hiv. is./ ÖTVÖSKÓNYI. 429 Gyalay 655-656. NAGYATÁD. ... 1886-ig mezőváros. 1941-ben + Bodvica + Henész + Kivadár. 1943. jan. 1-én Pácod p. /1369 kh/ Innen Háromfa ksg.-hez átcsatolva. ... 1971. ápr. 25-én Nagyatád városi rangot nyer. Vö. Háromfa lábjegyzetével! 430 Gyalay 698. Ötvös. ... 1929. jan. 1-én + Kónyi = /szept. 16-tól hiv. is/ ÖTVÖSKÓNYI. 431 267/1897. megyegy. sz. 432 267/1897., 219/1900. és 539/1900. megyegy. sz. 433 Gyalay 376. Bodvica. ... 1876-ig + Kivadár; 1941-től + Henész + Kivadár + Nagyatád = NAGYATÁD. 434 Gyalay 508. Henész. ... 1941-ben + Nagyatád = NAGYATÁD. 435 Gyalay 574. Kivadár. ... 1863-ban még mint Kivadár p. ... Nagyatád része volt; 1941-től + Bodvica + Henész + Nagyatád = NAGYATÁD. 64/1874. (febr. 3.) megyegy. sz. Gróf Somssich Adolf kérelmére „a tényleg egyesült Bakháza, Boszintó, Jánosháza, Kivadár és Páczod pusztáknak „Kivadár" név alatt önálló községgé alakulhatása iránt..." pártolt felterjesztés tétetett a Bm.-hez. A 261/1874. (aug. 3.) megyegy. sz. alatt már Kivadár község elfogadott szervezési szabályrendeletét említik. 436 Gyalay 580. Kónyi. ... 1929. jan. 1-én + Ötvös = /szept. 16-tól hiv. is./ ÖTVÖSKÓNYI. 437 Gyalay 698. Ötvös. ... 1929. jan. 1-én + Kónyi = /szept. 16-tól hiv. is/ ÖTVÖSKÓNYI. 438 267/1907. megyegy. sz. 439 493/1927. megyegy. sz. S. Vm. Hiv. Lapja, 1929. (44. sz.) okt. 10. 315. Közli a 31469/1929. alisp. sz. iratból, hogy a 96.907/1929.V. Bm. sz. rendettel az egyesített község végleges neve Ötvöskónyi. 440 S. Vm. Hiv. Lapja, 1943. (12. sz.) jún. 10. 100. Közli az 574/2/1943. sz. alisp. iratból: az 1933. június 22-én kelt 32.966/ 1942. III. Bm. sz. „rendeletével Nagyatád, Bodvica, Henész és Kivadár községek egyesítéséből keletkezett község végleges nevét „Nagyatád" névben állapította meg." 441 Gyalay 484. GÖRGETEG. ... 1904. aug. 31-ig + a későbbi Kuntelep; 1940. jan. 25-én + Kuntelep /nov. 13-án hiv. is Görgeteg a közös helységnév/. 1946. márc. 13-tól ismét kivált s önálló kg. lett KUNTELEP /ei. ide átsorolva: Bozsik + Cigány-tp. + Józsa t. + Molnár t. + Szokolics kt.-i lakotth.-ek/. 442 Gyalay 595. KUNTELEP. ... 1904. aug. 31. előtt Görgeteg ksg. kt.-e volt; 1940. jan. 25-én + Görgeteg = /nov. 13-tól hiv./ Görgeteg. 1946. márc. 13-án Kuntelep kivált s ismét külön ksg. lett; ide beo.: Bozsik + Cigány-tp. + Józsa t. + Molnár t. + Szokolics kt.-ek. 118. és 630/1904. megyegy. sz. 6(5
