Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 37. (Kaposvár, 2006)
Rezümék
REZÜMÉ Vonyó Anita: Időjárási események és természeti csapások Somogy megyében 1866-1881 között, a Somogy című hetilap tudósításai nyomán. Napjainkban gyakori beszédtéma a minket körülvevő természet változékonysága, kiszámíthatatlansága. Számos tudományos megalapozottságú értekezés született már arról, hogy a különböző időjárási és egyéb szélsőségek milyen mértékben következményei az ember természetet átalakító tevékenységének. Jelen tanulmányban a korabeli megyei hetilap, a Somogy 1866-1881 közötti tudósításai nyomán arra világítunk rá, hogy az elmúlt években tapasztalt rendkívüli természeti jelenségek nem egyediek. Nagy időjárási, vízállási szélsőségek, földrengések és napfogyatkozások az említett korszakban is előfordultak. Környezetünk ugyanis örökös változékonyságot mutat amellett, hogy földrajzi helyzetünkből és adottságainkból fakadó állandó vonások jellemzik. Az ember mindig kitüntetett figyelmet szentelt azoknak a dolgoknak, melyek okát pontosan nem ismerte. A 21. században - amikor környezetünk változásainak miértjeire már jórészt megtaláltuk a választ is érdeklődéssel figyelünk az ilyen irányú történésekre. Leidecker Jenő: Somogy megye községi és körjegyzőségeinek története című kéziratát Récsei Balázs digitalizálta, pontosította és kiegészítette. Az összeállítás közreadásával a Somogy megyei helytörténetírók munkáját kívántuk megkönnyíteni. A településtörténettel foglalkozók számára az írás évtizedek óta megkerülhetetlen forrás. Az adattár az 1871. évi első községi törvény életbe lépésétől a tanácsrendszer 1950-es bevezetéséig követi nyomon a megye településeinek járási, jegyzőségi, illetve körjegyzőségi beosztását, és a települések névváltoztatásait, egyesüléseit, szétválásait. A bevezetőben Leidecker dióhéjban összefoglalta a korábbi évtizedek közigazgatásának történetét. Récsei Balázs a kéziratot ellenőrzése során Somogy Vármegye Törvényhatósági Bizottsága 1871-1950 közti jegyzőkönyveiben, a Megyei Híradó 1882-1899, Somogyvármegye Hivatalos Lapja 1900-1920 és Somogy Vármegye Hivatalos Lapja 1921-1948 közti fellelhető számaiban, valamint Gyalay Mihály Magyar igazgatástörténeti helységnévtár című munkájában található adatokkal egészítette ki. Csóti Csaba: Kaposvári életbiztosítási esetek (1920-1938) társadalomtörténeti tanúságai Közleményében a szerző a két világháború közötti kaposvári társadalom öngondoskodásra való képességét a korabeli életbiztosítási esetek vizsgálatával kísérelte meg bemutatni. Értelmezésében az életbiztosítás befektetésként és az utódoknak az öröklési költségek alóli „tehermentesítéseként" jelenik meg. Mint ilyen, a „polgári ethosz" egyik elemét alkotja. Elemzéséhez egy, a kaposvári helytörténeti kutatásokban eddig elhanyagolt forráscsoportot, Kaposvár Város Árvaszékének iratait fogta vallatóra. írásában arra a következtetésre jut, hogy bár a biztosítások segítenek képet alkotni az egykori középrétegek gondolkodásmódjáról; azok valódi értéke és esetgyakorisága arra utal, hogy a maga erejéből boldoguló, önmagáról gondoskodó polgár ideálképe a vizsgált korszakban (is) inkább csak ideálkép maradt, gyakorlati megvalósítására keveseknek nyílt lehetősége. Lagzi István: A lengyelek Magyarországról való evakuálásának utolsó szakasza. Az „EWA-B" akciók 1940 őszétől 1941 őszéig A sors és a Somogy Megyei Levéltár jóvoltából a tárgyalt kérdés fontosságának megértéséből adódóan a szerző abban a szerencsés helyzetben volt és van, hogy több évtizedes kutató munkájának egy fontos, összefüggő részét ugyanott fejezheti be, ahol 1974-ben elsőként, az évkönyv első kötetében publikált a témakörben. Az 1939 őszén Magyarországra menekült lengyelek tízezrei 1939-1941 között az adott viszonyok között zömmel Somogy és Zala megyéken keresztül hagyták el országunkat, azaz szöktek a francia és angol fennhatóságú területeken felállított, az emigrációban létrejött lengyel emigráns kormány hadseregébe. A szerző e szökések történetét adja közre tanulmányában.
