Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 37. (Kaposvár, 2006)
Szántó László: A Kaposvári Vaskombinát Munkástanácsának „önfeloszlatása"
keverte meg, s Lelovits vitte el, mert Harmat azt mondta, hogy a papírok el vannak intézve, és ezzel festették a lakását. Szeptemberben 1 kg zöldfestéket és hígítót vitt el, elkérte az ecsetet és vissza is hozta. Szabadság alatt maga festett vele. Ennyit mondtak jegyzőkönyvbe s ezeket jó szándékkal adta ki Gábriel János, aki ezek helyett nem kapott semmit. Harmat kartárs felvetette, hogy részére kiszámláztak 1 db ajtóbetét készítést. Az asztalosműhely mégis ehhez sem anyagot, sem bért nem használt fel, kizárólag 3 kg olajfestéket. Ez nem Gábriel Jánostól lett, hanem a raktárból lett kivételezve. A második részletet közvetlen raktárból vették ki, a számlához csatolva. A számla felirata: „Ajtóbetét készítése". Melléklete raktár kivételezés, 3 kg festékről /pontosan nem tudom fejből/, stb. Gábriel Béla : Ez hasból ment. Bajzik István : Hol mérték le? A forgalomban nincs is mérleg. Legyen tárgyilagosabb! Miről van kapujegy? László L. : A kapujegyet nem néztük meg. Harmat Nándor : Az anyagot Lelovits vitte ki, tehát kell, hogy legyen kapujegy. László L. : Kérem, nyilatkozzék majd Vitéz kartársnő, hogy a két festék fedi-e egymást. Nekem feltűnő az, hogy ajtóbetét készítést rendelnek meg, de nincs rajta más, mint olajfesték. Ez úgy néz ki, hogy nem tiszta dolog. Bajzik I. : Ha rosszmájúságból nézi, így is lehet venni. Ha valaki az elnevezésbe kapaszkodik bele, ezt rosszindulatnak is lehet venni, tekintve, hogy saját dolgozóinkról van szó. László L. : Itt nálunk nincs indulat, sem jó, sem rossz, de ami egyszer a raktárból ki van vételezve a forgácsolónak, és asztalos számlára más címen kerül rá, az furcsa dolog. Harmat N. : Az ügymenetet nem kívánom vitatni. A bizonyíték az, hogy ki lett vételezve. Gábriel János ellenben tökéletesen ismeri, hogy milyen színt kevert. Nálam a lakásban nem volt festés, hanem külső festés, amire maximum 2 kg festékre volt szükség. Gábriel bácsi szívesen bekeverte a festéket munkaidő után. Lelovits szabályszerűen kivételezte és kivitte. Ezt is bemondhatták volna a jegyzőkönyvbe, minden további nélkül. Nekem nem is volt szükségem annyi festékre, mit festessek vele? Még van is belőle 1 kg. Ha a forgácsoló műhely terhére ki lett vételezve, akkor a kivételezések mikénti szabályozása nem lett betartva, erről viszont én nem tehetek, az nem az én hibám. Magam mondtam azt, hogy vételezzék ki minden dekáját annak, ami szükséges, és erre tanuk vannak. Nekem nem volt szükségem arra, hogy a vállalattól „sumák" módon elvigyek valamit. Akkoriban különben is a legszigorúbb kapuvizsgálati szabályzat volt életben. Ilyen mennyiségű festéket zsebben kivinni nem lehet és nem lehetett. Horváth-Vétek János : Zelenka elvtársnak válaszolva annyit mondhatok, hogy nem a szakszervezet, hanem a munkástanács részéről szóltam hozzá. A párt nagyon jól látja, hogy milyen az UBelnök és engedi futni. Szégyene a pártnak ez. Haveri alapon ment minden. A krumpliügyben éppen én voltam az, aki motorral kimentem a dolgozók krumplijáért, mikor Krakter megitta a pénzt. Miért nem azt támadják? És Zelenka elvtárs ezt látja és azt is, hogy a munkástanácsban nincs párttag, akkor mondja meg, kit választott volna a munkástanács, amikor még csak 4 párttag volt? Különben is a dolgozók választottak nem mi. Zelenka elvtársat itt senki sem ismerte. Én onnan ismertem, hogy összeveszett velem a selejtátvevésnél, mert a jót is a rossz közé keverte bele. A munkások nem is ismerték. A rendelet szerint pedig a munkástanácsba csak olyanokat lehet beválasztani, akik a pártnál és a szakszervezetnél pozíciót nem töltenek be. Meg tudom mutatni az újságcikket erről. Én nem mondom, hogy a szakszervezet jól dolgozik. Sőt, a párt nézzen utána! Micsoda ügy volt az, amikor 3.500.- Ft-ot leszámoltak nekem, de utána 4.500.-at követeltek vissza? Milyen dolgok voltak itt? Ezeket kellett volna beletétetni az újságba! De minden el lett simítva. Nesztek marha prolik, fizessetek. Ez a politika akar menni a vállalatnál továbbra is. Érjük meg végre azt, hogy mi nyomorult proletárok ne szurkáljuk egymást! Hogyan fog így összeforrni a munkásegység? Nem csökevények vagyunk, hanem dolgozók, akik verítékkel keressük a kenyerünket. Nem csökevények vagyunk a munkástanácsban! Úgy dolgoztam, hogy annak a betege vagyok, gyomorral operáltak, mégis itt dolgozom négy éve. Sem hordák nem vagyunk, kedves Zelenka kartárs! Akárme-
