Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 37. (Kaposvár, 2006)

Vonyó Anita: Időjárási események és természeti csapások Somogy megyében 1866-1881 között, a Somogy című hetilap tudósításai nyomán

lan állat esett áldozatul. Nem tudjuk elszámolni sem azon határokat ezúttal, melyeket a jég kisebbnagyobb mértékben levert. Néhol a gabonát tette tönkre, más helyeken a szőlőket úgy összevissza zúzta, hogy még évek múltán is meglesz a nyoma. Majd minden nap délután záporeső; olyan rémületet keltő fellegvándorlással, koromfekete, majd szürke, s violaszínt játszva, hogy beleütköztek a magas fák sudarába. Még az alacsony hegyek is órákon át ködben látszottak, s a meg-megújuló sebes záport erős mennydörgések követték. 1876. 06. 13.: Szentgáloskérről írják nekünk: folyó hó 9-10-re virradó éjszaka Kértől kezdve a Kapós vízig irtózatos idő volt - csak jég nem -, de valóságos felhőszakadás. Az úgynevezett hármas csordánál, vagyis Rácegres, Patalom, Magyaratád határszélén újból épült téglahidat a víz elseperte, a büssüi szőlőknél épülőben lévő megyei híd falait félig vitte el. Göllében két ház villámcsapás által leégett. Június 11-én déli 11-12 óra közt erős zápor jéggel vegyest. 1877. 06. 12.: No hát a meleg csakugyan megjött, olyan mértékben pedig, hogy alig lesz benne köszönet. A 8-10 fokú meleg után következett 28-30 fokú forróság, mely kánikulában is sok volna. 1877. 07. 03.: Nagy égi háború volt Somogyváron június 23-án este, óriási záporral, mely árvízként özönlött az utcákon, s több hidat elhordott. A villám egy fába ütött bele, egyéb kárt nem okozott. 1877. 07. 17.: Közelebb még dicsekedve említettük, hogy kevés jégverés volt más évekhez képest az idén megyénkben. Most már rosszabb hírek állnak előttünk: a 7-iki zivatar és jég nagy károkat okozott nemcsak a Dráva és Muravidékein, de Somogyban is több határt megvert, kisebbnagyobb mértékben. 1877. 08. 28.: Rendkívüli hőség volt a múlt hét elejétől egészen csütörtök estig. A hévmérő 21-én a napon délután 1 órakor 35,5 fok meleget mutatott; 23-án délben pedig 37 fokot. Eg)' a legnagyobb forróságok közül, minőt 1834 óta értünk. A lég annyira át volt melegedve, hogy sem nappal, sem éjjel nem volt menekülési pont; a felhőnek nyoma sincs, s harmat alig képződhetett. A nagy hőség a holdfogyatkozás alatt alább hagyott, egy hirtelen támadt széllel, mely porfelleggel vonta be az egész láthatárt. Pénteken a hévmérő már csak 24 fok meleget mutatott, hanem azért esőnk még nincsen. 1878. 06. 11.: Az eső után északi szél mellett oly hideg volt 7-én virradóra, hogy a téli ruha is előcsúszott. A hévmérő csak 3-4 fok meleget mutatott reggel 3 órakor. 1879. 07. 08.: Július 2-án volt ez évben legmelegebb napunk; a hévmérő 34-36 fokot mutatott a szabadban.; tökéletes szélcsend; az emberek pilledten jártak az aszaló légkörben, s még esti 8 órakor is fülledt meleg volt, 3-án reggel pedig már 14 fok volt a meleg, hűvös északi szél mellett. 1880. 06. 01.: Megjött a meleg! 20-21 körül - midőn dértől féltünk - egyre sopánkodtunk, hogy csak már meleg lenne valahára. Nohát megjött: 27-28-án 32-34 fok forróság volt a napon. Az utca pora valósággal égetett, s a sirokkói lég túrhetetlen volt. Alig 4-5 nap alatt a légben 30 fok változás. 1880. 08. 17.: Augusztus télikabátban. Valóban furfangos idő. Még közelebb is alig volt elég egy napernyő, s bőrig ázott az ember az izzadásban; ma már késő őszi napok járnak. Vastag, lomha felhők ússzák át a láthatárt; a légkör olyan esőre hajló, hogy minden órában elpityeredik az időjárás, és esik, mintha öntenek. Aztán beledúdol az északi hideg szél, s olyan táncot járat a hévmérő higanyával, hogy elég volna bármely neves kengyelfutónak! 6-8-10 fok meleg van. Sokszor 36-40 óráig nem látjuk a napot. Olyan utakon járunk, hogy a sarat dagasztani lehet, mint a kovászt. Ősz 1866. 09. 25.: Néhány napja az éjjeli órákban oly mennydörgés és felhőszakadás volt, hogy bármelyik kánikulának is becsületére vált volna. Azóta verőfényes, szép őszi napok vannak. 1866. 10. 30.: E hó 23-án reggel 5 és 6 óra között 5 fokot mutatott 0 alatt a hévmérő; nemcsak a kutak előtti siker víz, hanem még a kanálisok is befagytak. A múlt egész tél folyamán december 25-én és január 6-án volt a leghidegebb 8-9 fokon. 1869. 11. 02.: Október hó 28-án a délutáni órákban erős havazás volt több részén a megyének, s nem egy mezei gazdára ijesztett rá; kissé korán volna még a tél, miután kint sok a végezni való, sőt