Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 37. (Kaposvár, 2006)

Lagzi István: A lengyelek Magyarországról való evakuálásának utolsó szakasza. Az „EWA-B" akciók 1940 őszétől 1941 őszéig

Amikor a szökést észrevettem, a Nyugati pályaudvar környékét a rendőrség igénybevételével átkutattam, azonban eredménytelenül."

191 A tábornok szökésének oka abban keresendő', hogy a budapesti I. hadtestparancsnokság kémelhárító osztálya 1941. március elején felfedte titkos tevékenységét. Erről - bizalmas forrásokból maga Sawicki is értesülést szerzett. Az I. hadtest kémelhárítói ugyanis megállapították, hogy a lengyel menekültek külföldre szöktetése „Budapestről indul ki. [...] Trojanowski, Hubicki, Sawicki internált lengyel tábornok [...] a szökést előkészítik és részletes utasításokat adnak a máshol elhelyezett, lengyel táborokban működő és megbízott lengyel tiszteknek."

192 Trojanowski tábornok, aki a szökések szervezésében „kevésbé volt gyanús", végül is nem Vámosmikolára, hanem rövid orvosi kezelésre a győri lengyel katonai kórházba került. A tábornokról feltételezett tevékenységét később nem tudták (vagy nem akarták?) bebizonyítani. A HM. 21. osztálya előterjesztésére Náday István altábornagy hamarosan arra az álláspontra helyezkedett; „tekintettel arra, hogy a szökések most már nem lehetségesek, nevezett [Trojanowski tábornok - L .1.] Pesthidegkútra áthelyezendő [...] részére táboron kívül való lakás, továbbá gyógykezeltetés, illetve fürdőhasználat céljából hetenként kétszer Budapestre való eltávozás engedélyezhető. "

193 Trojanowski tábornok a táboron kívül lakással lényegében visszanyerte azokat az előnyöket, amelyeket már korábban is élvezett. Végül is a három tábornok ügye irattárba került. Kazimierz Sawicki tábornok szökését a magyar hatóságok nagy megnyugvással vették tudomásul, annál is inkább, mert úgy vélték, hogy „veszélyes" embertől szabadultak meg. Az mindenesetre tény, hogy Sawicki szökése miatt a várakozástól eltérően lengyel menekülteket nem ért megtorlás. A közigazgatási hatóságok, a BM. különböző osztályai elsősorban a lengyeleket támogató magyar társadalmi szervezetek, majd a lengyel érdekképviseleti szerv, a Komitet Obywatelski működésének korlátozására gondoltak.

194 Az több mint tény, hogy a Belügyminisztériumban maga Keresztes-Fischer sem akarta, hogy a Magyar-Lengyei Menekültügyi Bizottság és más lengyeleket segítő társadalmi bizottság működése „túlzott mértékben" önállósuljon. A németbarát körök nyomására a bizottságok működését alapvetően nem korlátozták ugyan, de jelentős mértékben meggyengítették. Salamon Rácz Tamást, a Magyar-Lengyei Menekültügyi Bizottság titkárát, a szökések egyik szervezőjét az 1941. XVII. tc. megsértése miatt őrizetbe vették. Bűnösségét nem ismerte be, de jegyzőkönyvi tanúvallomások és tárgyi bizonyítékok alapján a szökések szervezésében játszott szerepe nyilvánvalóvá vált.

195 A vizsgálat során Salamon Rácz ellen olyan bizonyítékok is felszínre kerültek, melyek a katonai hűtlenség tényállását is kimerítették. Salamon Rácz Tamással egy időben letartóztatták (egy időben Jan Godolowaki néven 191 A szökés egyedisége miatt érdemes kitérni a részletekre. Az említett két lengyel tábornok a Nyugati pályaudvarra érkezve Aldorfalvy főhadnagynak bejelentette, hogy még nem ebédeltek, ezért a kérésükre a főhadnagy a vasúti étterembe kísérte őket, ahol egy asztalnál foglaltak helyet. ,A körülbelül 150 kgr. súlyú podgyászukat Rákoscsabáról Kőbányáig a tábor lovas kocsija szállította, Kőbányáról pedig gépkocsival érkezett a Nyugati pályaudvarra. A gépkocsi vezetője 5 pengő költség kiegyenlítését kérte, amit hangos tiltakozással nem voltak hajlandók kifizetni. Az étteremben a gépkocsi vezetőjével a hangos szóváltás és esetleg a rendőri beavatkozás elkerülése végett elhatároztam, hogy a költséget kifizetem, és a vámosmikolai tábor útján zsoldjukból levonatom. Az asztaltól most már körülbelül 6-8 lépésnyire álló gépkocsivezető felé mentem, és az 5 pengő költségüket kifizettem, miről ő jegyzéket adott át. Sawicki Kazimierz lengyel internált tábornok ezen pillanatokat kihasználva, a fehér asztal mellől felső kabát és kalap nélkül megszökött. Az asztal mellett kényelmes öltözetben ült még ebéd közben, ezért nem gondoltam arra, hogy ezen pillanatnyi időt szökésre fogja felhasználni. Amikor a szökést észrevettem, a Nyugati pályaudvar környékét a rendőrség igénybevételével átkutattam, azonban eredménytelenül." HL HM. 1941-21-21-4388-17.408. Jelentés. Sawicki Kazimierz lengyel internált tábornok szökése. 1941. márc. 16. (A két lengyel tábornokkal kapcsolatban megnyilvánuló bánásmód más országok viszonylatában elképzelhetetlen lett volna. Sawicki és Trojanowski a rákoscsabai táborparancsnok, Csathó társaságában - a rákoscsabai internált - Janczewski főhadnagy gépkocsiján érkeztek Kőbányára, ahol a személyi poggyászt taxira rakatták és a Nyugati pályaudvarra szállíttatták.) Lásd még! HL HM. 1941-21-21-4388-18.766. Vö. HL HM. 194121-21-4388-18.779. A pesthidegkúti I/I. táborparancsnokság jelentése a HM. 21. osztályának. 1941. márc. 16. Két nappal korábban Pesthidegkútról március 14-én éjjel megszökött Józef Szelag alezredes is. 192 HL HM. 1941-21-21-4388-17.408. Pro Domo. Lásd még uo. Trojanowski tábornok saját kezű aláírásával ellátott levelét, amelyben a HM. 21. Osztályától a Pesthidegkútra való visszahelyezését kérte. 193 Uo. 194 HL HM. 1941-21-21-4388-17.408. A budapesti I. hadtestparancsnokság jelentése a HM. 21. Osztályának. 1941. márc. 10. 195 OL BM. 1941-IX-15-4025-43.359.