Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 37. (Kaposvár, 2006)

Vonyó Anita: Időjárási események és természeti csapások Somogy megyében 1866-1881 között, a Somogy című hetilap tudósításai nyomán

Nyár 1866. 07. 24.: 20-án virradóra, úgy e nap folytán is jó esőnk volt valahára, mely délután 5-6 óráig tartott. Következő napon a megye területén jó pásztás esők voltak. A 20-iki reggeli esővel ismét több helyen erős jégverések voltak megyénkben. így Jádon, Memyén stb. 1867. 08. 06.: A múlt hó 28-án nem egyedül megyénk számos vidékének volt szerencsétlen nap, hanem az ország nagy részében sok kárt tett. A Balaton vidékén a vihar még fákat is csavart ki, házfedeleket tépett le, pajtákat döntött el, a jég Kötésén a szőlőhegyekben sok kárt tett. Általában egész megyénk területén e nap - kivált a délutáni órákban - erős volt a vihar, délelőtt pedig nagy égzengés. 1868. 06. 09.: A hőség folyamatosan perzsel bennünket; így van ez kint a vidéken is, azzal a különbséggel, hogy ott legalább egy-egy zápor megönti a földeket, s néhány órára felfrissíti a levegőt. Kaposvárnak nem jut a felhőkből, hanem annál több az izzadásból. 1868. 06. 16.: A záporok gyakoriak s nagy károkat okoznak úgy kint a mezőségeken, mint bent a falvakban. 10-én esti órákban ismét oly felhőszakadás volt, hogy sok helyen még a házakba is behatolt az árvíz. Az eleségeket lefektette, sok helyen pedig elöntötte és beiszapolta. Jégverések is számos helyeken fordultak elő a megyében, és kisebb-nagyobb károkat okoztak. A záporok után úgy áthűlt a lég, északi széllel, hogy a hévmérő 15-16 fokot mutatott 0 felett. Még ez sem volt elég, hanem a záporral jött nagy jég, kiszámíthatatlan károkat tett szerte a helységekben; így Szárszón a szőlőhegyekben; Szólád szőlőhegyének egy részét erősen megverte; Kötcsén két szőlőhegyet majd egészen tönkre tett. 1868. 06. 16.: Nagybajom június 9-én. Nagy esőnk volt a vidéken, mely üdítő hatással volt a légre, sok károkat is tett a gazdaságokban. Jákó községet kisebb-nagyobb mértékben megverte a jég, s ily szomorú híreket hallunk több helységből is. Eső csendesen nem is jó, hanem záporral, melyet forróság, ezt megint zápor váltja fel. Minden tekintetben rendkívüli időjárás. 1868. 07. 14.: A Balaton vidékén folyó hó 6-án olyan orkán volt, minőre régen emlékezünk. A Kisfaludy-gőzös nem is teheti meg megszokott útját, s a füredi kikötőben horgonyzott; a pesti vendégek pedig a siófoki vendéglőben várták a hullámok lecsendesülését, melyek elhagyva a rendes partot, messze kitörtek az országút felé. 1868. 07. 28.: A forróság tetőpontját érte nálunk; a hévmérő árnyékban 26-27 fokot mutat 0 felett. 1869. 06. 08.: Sajátságos időjárás. Volt alkalmunk már említeni a múlt május hó szeszélyeit; hányféle időjárás váltakozott egy hó alatt, Isten a megmondhatója. Legjobban ránk ijesztettek azonban a folyó hó eleji napok, midőn a léghőmérsékletben másfél 24 óra alatt majd 25 foknyi volt a változás. Május hó 29 és 30-án ugyanis 27-28 fokot mutatott a hévmérő árnyékban 0 felett; június l-jén, reggel, egy rövid eső után heves északi szél támadván, este felé 4 fokig szállt a higany, és rettegve feküdtünk le, hogy ha a szél megáll, meg fog fagyni. Az emberek bundában utaztak, és ködmönben kaszáltak a réteken. Valóságos novemberi idő. Tehát egyik nap majd lesültünk, másikon meg dideregtünk. A szőlőknek, melyek java virágzásban volt, sokat ártott ez az időjárás, s vele az erős szélroham. 1869. 07.13.: Ritka év van - az egész évtizedet értve -, melyben az időjárás annyi változásnak lett volna kitéve, mint 1869-ben. Az időnek semmi karaktere, állandósága. Olyan, mint a hóbortos asszony, nemigen lehet sokat rábízni. Míg április hóban 1-7-ig borús, majd esős napok; 7-18-ig meleg, tiszta, szép tavaszi napok; 18-án mennydörgés és eső; 19-én folyamatosan eső; 20-27-ig gyakori eső, meleg órákkal; 29-én erős hideg északi szél, midőn a higany este felé 0 felett 8-9 fokig süllyedt, váltogatták egymást. Május hó olyan száraz és forró volt, hogy bármely kánikulának is beillett volna. Voltak napok, midőn a szabadban 27-28-29 fokot mutatott a hévmérő, s féltek gazdáink, hogy a kalászosokat fogja a hőség megszorítani. Ennek az ellenkezője volt a lefolyt június hó: örökös északi, majd délnyugati szél, melyek a szőlő kivirágzásának sokat ártottak; folytonosan borult, hűvös napok annyira, hogy egy-egy napfényes, meleg nap egészen az újságok közé tartozott; gyakori záporok, még több lassú eső, melyek nemcsak a gabonaérést, s így az aratást is hátráltatták, hanem a kalászosokban is igen sok kárt tettek, sőt északi erős szél után voltak annyira hidegek, hogy a higany 3-4 fokig jött le 0 felett, s dértől tartottunk; dideregtünk, a munkások bunda