Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 37. (Kaposvár, 2006)

Lagzi István: A lengyelek Magyarországról való evakuálásának utolsó szakasza. Az „EWA-B" akciók 1940 őszétől 1941 őszéig

Egyelőre azt az utasítást szokták kapni, polgári menekülttáborba vetessék fel magukat (Kadarkút Budapest melletti polgári menekülttábor, Ebed Esztergom megye): megfelelő és alkalmas időpontban innét irányítják Nagykanizsára és délvidékre. A határt leginkább Nagykanizsa környékén szokták átlépni a beszervezett polgári lakosság segítségével. (Zasecki Jerzy l. int. fhdgy. jelentése alapján.) Konopniecki l. int. őrgy. főorvos a táborokba a szökésre az utasítást és a pénzt a következőképpen juttatja el: a táborokba visszatérő idősebb gyógyult tisztek hozzák magukkal az utasítást és a pénzt, és a névjegyzéket a rangidős tiszteknek azokról, akiknek a titkos utasítás alapján szökniök kell. (Stolarski Jan l. int. karp. tizedes jelentése alapján.) Egyben jelentein, hogy a táborból megszökni készülő l. int. tisztek névsorát a következőképpen sikerült a parancsnokságnak megállapítani: Stolarski Jan l. int. karp. tiz.-t, aki mint tolmács szerepel a táborparancsnokságon, bizalmasan fel lett szólítva a táborparancsnok által, hogy adja értésére a l. int. tiszteknek azt, hogy a táborparancsnok tudomást szerzett a rangidős tiszthez érkezett titkos rendeletről, mely korosztályonkénti szökést rendeli el. Ennélfogva mindazon l. int. tisztek, akik nem jól érzik magukat a vámosmikolai gyűjtőtáborban, avagy bizonyos tekintetben a fennálló rendeletek és a kiadott parancsokba ütköző cselekmények elkövetésére éreznek önmagukban hajlamot, és szökésre parancsot kaptak, ajánlatos volna, ha más táborba helyeztetnék magukat. 511. int. tiszt adta be áthelyezés iránti kérelmét, ezek közül 28-ról kétségtelenül megállapítást nyert az, hogy Jugoszlávián keresztül Törökországba akarnak szökni. A szökésre az előkészületek hogy valóban megtörténtek, annak igazolására Kloka Antony l. int. hdgy. bejelentését [...], amit nem őírt, hanem egy nőismerőse, aki annak idején Visegrádon a l. int. tisztek szökését felfedte. A bejelentés a táborparancsnok címére érkezett, amiben a szökésre vonatkozó dolgok le vannak fektetve Kloka Antony l. int. hdgy. által, amit előttem mint táborparancsnok előtt élőszóval megerősített. Saját kezűleg azért nem csinálta meg a jelentést, mert nem akarja azt, hogy reá gyanakodjanak tiszttársai a táborban. A szökésre hajlamos tisztek a legerősebb felügyelet alatt vannak tartva.. ,"

132 Jelentése végén Thuránszky elégedetten állapította meg: „.. heigazolást nyert a további nyomozás során az, hogy a szöktetéseket a győri lengyel fiókkórház l. int. őrgy. főorvosa, Konopniecki és Novosadko beosztott l. int. orvos irányítják. Ezennel csatolom Novosadko lapját, melyet Lukaszievicz l. [engyel] hdgy.-nak írt a táborba, amelyben invitálja a kórházba operációra, mert nem lehet tudni, hogy miként fog alakulni a helyzet későbben. Továbbá csatolom Stolarski Jan /.[lengyel] mf.[ternált] /carp.[aszományos] tizedes címére érkezett lapot, melyet a nevezett saját maga adott át a parancsnokságnak, és egyben jelentette, hogy a megszökött 4 (négy) tiszt közül az egyik [szökésben lévő tiszt - L. I.] Kholberger Stanislaw hdgy. írta. Jelzi, hogy a táborban uralkodó nagy szigorúság miatt szöktek meg, egyelőre nem tudnak sehová menni, céltalanul bolyongnak, de [a többiek - L. I.] egyébként Győrben jól érezték magukat, ez a lap igazolásául szolgál annak, hogy Konopniecki védőszárnyai alatt vannak [voltak]."

133 A Piotrków Trybunalski illetőségű Jan Stolarski tehát a Vkf. 2.D tartósan beépített, és következetesen jelentésre vállalkozó, besúgó („B"), a vámosmikolai táborparancsnokság embere volt. Ebből adódóan „magyarbarát" tevékenységének köszönhetően igen sok lengyel katonát letartóztattak, gátoltak meg abban, hogy a franciaországi, majd az angliai lengyel fegyveres erőkhöz csatlakozzanak. Bajtársainak sok keserűséget okozott. A győri lengyel kórház tevékenységét érintő jelentésekkel szinte egy időben az említett lengyel „B" egyén a Vámosmikoláról tervezett szökési akció részleteiről a tudomására jutottakról első kézből tájékoztatta Thuránszky táborparancsnokot: „Tehát a dolog a következő: 132 Uo. Név szerint a következőkről volt szó; Pomianowski Stanislaw szds., Slizewicz Wactaw szds., Szlagiewicz Wincenty szds., Spychalski Tadeusz hdgy., Schall Emilian hdgy., Labedzki Stanislaw őrgy., Jónak Józef szds., Szmyd Józef hdgy., Szajna Adam hdgy., Mazur Marian hdgy., Ziemba Antoni hdgy., Dziecielski Jan hdgy., Lewartowski Janusz szds., Udymowski Leon szds., Stadnicki Zdzislaw szds., Rumianek Szczepan hdgy., Szeliga Bronistaw hdgy., Mirek Stanislaw szds., Milewski Stefan fhdgy., Goliüski Feliks hdgy., Dmowski Marian hdgy., Gorzedzielski Zygmunt fhdgy., Martyka Julian szds., Tymowicz Filip szds., Koneczny Henryk fhdgy., Muskatenblit Wojcieh szds., Muskatenblit Wolf hdgy.-orvos és Koniuszewski Leon hdgy. 133 Uo. Kholberger hadnagy Stolarski tizedesnek írt üdvözlőlapja. Győr, február 22. (Fordítás.) „Igen rossz viszonyok voltak ott [Győrben - L. I.], ezért csináltuk meg azt, ami történt. Biztosan sokáig fogunk vándorolni Magyarországon, de ez még mindig jobb és barátságosabb légkör, mint aminőben éltünk ott."