Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)
Récsei Balázs: Somogy kereskedőinek és iparosainak összeírása 1869-ben. Forrásközlés
törvényhatóság által szervezett összeíró bizottságnak kellett volna elvégezni e feladatot, a gyakorlatban azonban a települések jegyzői, bírái, illetve a szolgabírák és a főszolgabírák tették ezt meg. Külön-külön íven kellett volna a választóképes kereskedőket és az iparosokat összeírni, és közülük is csak azokat, akik legalább egy éve működtek a megye területén (passzív választójoggal bírók), illetve a legalább három éve folytatták a tevékenységüket (aktív választójoggal bírók). 10 A besoroláshoz meghatározták a feltételeket: „ 7. §. Kereskedőnek tekintetik az, ki kereskedelmi üzletet jogosítotton és önállóan keresetmód képpen folytat. Ide tartoznak a bankárok, pénzváltók, nagy- és kiskereskedők, sátoros kereskedők, házalók, szatócsok s. t. b.; mindazok kik szállítással rendes keresetmód képen foglalkoznak; kik kereskedelmi vagy szállítási ügyeket közvetítenek, mint bizományosok, kereskedelmi ügynökök és alkuszok; végre azon erkölcsi személyek t. i. társaságok, részvénytársulatok vagy intézetek is, melyek ily üzleteteket folytatnak, milyenek a kereskedelmi társaságok, bankok, hitelintézetek, takarékpénztárak, zálogkölcsön intézetek, biztosító intézetek s. t. b. 8. §. Iparosnak nézetik az, ki kézmű vagy gyáripart - ide értve a nyers bánya termékek feldolgozását is - hatósági jogosítvány folytán önállóan és keresetmód képpen folytat; és így kizáratik az, ki valamely ipart mellék foglalatosság képpen vagy csak házi és gazdasági szükséglete fedezésére űz. Iparosnak tekintendők azon erkölcsi személyek t. i. társaságok, részvénytársulatok - intézetek is, melyek hatósági jogosítvány melletí ipart űznek. "" Az összeírást követően törvényhatóságonként egy „több tagú" bizottságot kellett felállítani a kamarai választások lebonyolítására. A kereskedőknek és az iparosoknak külön-külön, személyesen, szóban vagy írásban kellett szavazniuk. A kerületi székhelyen tartandó kamarai alakuló ülésen az eddig fennállott kamarát feloszlottnak nyilvánították, és vagyonát, illetve irattárát az újonnan alakult kamara tulajdonának jelentették ki. A Somogy megyei választást másodszorra sem sikerült 1869 januárjában megtartani, mivel „az érdekeltek oly csekély számmal jelentek meg, hogy azt foganatosítani teljességgel nem lehetett". A forrásközlés végén idézett, 44 megválasztott iparost, illetve kereskedőt felsoroló lista szerint ez év júniusában mégis megejtettek valamilyen választást, azonban ez érvénytelen volt, mert csak 2-2 főt kellett volna megválasztani. Mindez azonban a forrásközlés célját nem érinti, mivel az összeírások előzőleg többnyire elkészültek. Ez által képet kaphatunk a legtöbb somogyi település választóképes iparos- és kereskedőnépességéről. A foglalkozási sokrétűség pedig az adott helység gazdasági fejlettségét világíthatja meg. Az is csak keveset von le a forrás értékéből, hogy néhány település adatai hiányoznak, illetve, hogy nem egységes az anyag. A megye 316 helysége közül 291-ről (92%) találhatóak adatok az összeírásban. Az alispán a hat járás főszolgabírájának tette feladatává az összeírás adott részének összeállítását, ám ezek nem teljesek. így adódhat, hogy szerepelnek benne járási, illetve szolgabírói kerületi, jegyzőségi és települési összeírások is. A beérkezett jelentéseket, összeírásokat 1-81-ig sorszámoztam az 1869-ben érvényes járási beosztásnak megfelelően, azon belül a lehetőségekhez mérten a korabeli írásmód szerinti ábécé-rendet alakítottam ki. A könnyebb azonosítás érdekében ezen belül oldalszámozással láttam el az irategyüttesnek a ténylegesen az összeírással foglalkozó részét. Az eredeti szöveget igyekeztem forma- és betűhíven visszaadni, kivéve ott, ahol a keresztneveket kis kezdőbetűvel írták. Ahol alig, vagy egyáltalán nem volt kitöltve a Megjegyzés, Észrevétel, illetve Jegyzet rovat, ott ezt egyáltalán nem is jelenítettem meg. A korabeli adminisztrációs viszonyokra és a forrás feldolgozásának nehézségére világít rá, hogy például Csököly esetében a februári és a májusi jelentés (összeírás) közt jelentős eltérés van, ugyanekkor Jákónál a létszám ugyanaz, de csak az egyik név található meg mindegyikben. Az iparosokon és kereskedőkön kívül más foglakozási kategóriákba tartozók - például orvosok, földbirtokosok - is felkerültek a listákra. Volt, ahol a személyi és/vagy jövedelmi adót is feltüntették. Néhány esetben nincs foglalkozás feltüntetve, vagy csak „bérlő" megjelölés szerepel, amelyből nem derül ki, hogy pl. kocsmát, vagy földet bérelt-e az érdekelt. A kereskedők közt meglehetősen 10 Magyar Törvénytár. Az 1836-1868. évi törvényczikkek. Bp., 1896. 369-373. " Uo.
