Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)

Csóti Csaba: A Somogy megyei izraelita középponti választmány dokumentumaiból, 1868 (forrásközlés)

latait a veresége után tette csak közzé a Magyar Zsidó hasábjain. Úgy vélem, hogy a művelt neorotodoxok hitvallásaként is értelmezhető az a bekezdés, melyben így fogalmazott: „Átplántálni és a nép minden rétegeibe vinni a vallásközi tántoríthatatlan ragaszkodást, tudományt és műveltséget, csalhatatlan eszközei a béke és kiengesztelésnek. Mi a békét akarjuk ugy az egyes községekben, mint az összes zsidóságban. Semmi szélsőség, semmi túlkapás, mely erőszakolásra vagy szakadásra vezetne. A vallási eszme az igazi míveltség mind a kettőtől visszaborzad "

,5S A forrásokról A közölt dokumentumok a Somogy Megyei Levéltárban IV. 259. fondszámon, Somogy vármegye alispánjának 1867-1871 között keletkezett alispáni iratanyagában, az 5051/1868. iktatószámon maradtak fenn. A közölt iratok egyetlen irattári egységet alkotnak, az egykori Somogy megyei izraelita középponti választmány iratanyagát jelentik. Az iratokat a kongresszusi küldöttválasztás lezárulta után Königsberger Antal, a középponti választmány elnöke azzal a kéréssel küldte meg Csépán Antalnak, akkoriban Somogy vármegye első alispánjának, hogy az iratanyagot a vármegye levéltárában helyezze el. Az iratcsomó öt részre tagolható, mely tagolódást vagy a középponti választmány vagy a vármegyei levéltárnok állította fel. Első ötödében az egykori középponti választmány ülésének jegyzőkönyvei, a másodikban a választmány iktatott iratai és iktatókönyve, a harmadikban a választmány iktatatlan iratai, a negyedikben a választási összeírások és választási jegyzőkönyvek, míg az ötödikben a nyomtatványok (választási alapszabály, hirdetmények, választói igazolványok, stb.) találhatók. Jelen forrásközlés során megtartottam az első négy irattári egység által képzett tagolást, azon belül pedig a kronológiai rendet. (A nyomtatványokból nem közöltem dokumentumot.) A források egymást logikusan követik, a négyes tagolódásból adódó, az egymástól olykor távolabb került, de tartalmilag összefüggő szövegekre lábjegyzetben hívtam fel a figyelmet. A szövegeket a megértést segítő, illetve más forrásból származó, kiegészítő információt tartalmazó jegyzetekkel láttam el. A középponti választmány jegyzőkönyveit teljes terjedelemben, mindegyik ülésre vonatkozóan közre adom. Az iktatott iratanyagból nem közlöm az egyéni kéréseket, panaszokat megfogalmazó, illetve a mindennapi működésről tudósító néhány soros leveleket. Az iktatatlan iratanyag egyetlen iratot, az itt közölt 18. sz. dokumentumot jelenti. A választói összeírásokat részben hely hiányában, részben szegényes információértékük (csak a személyneveket és a településneveket tüntették fel) miatt nem közlöm, statisztikai jellegű feldolgozásuk eredményeiről jelen tanulmány 2-5. táblázatai tudósítanak. A választási jegyzőkönyveket teljes terjedelmükben, mindegyik választókörzet vonatkozásában közzéteszem, nem közlöm azonban a szigetvári választási jegyzőkönyvhöz csatolt, a név szerinti szavazást rögzítő névjegyzéket.

159 A források átírása során eredetileg a betűhív közlésre törekedtem. Ezt az elhatározásomat végül mégsem tudtam következetesen érvényesíteni, tekintettel az elsősorban a jegyzőkönyvek esetében alkalmazott rengeteg (és sokszor következetlen) rövidítésre. A szövegek áttekinthetősége érdekében ezért a rövidítéseket feloldottam. A [ ]-be tett kiegészítéssel megvalósítandó feloldások nagy száma azonban olyan tipográfiájú szövegközlést eredményezett volna, mely nincs tekintettel a helytörténeti érdeklődésű olvasóközönség igényeire. Ezért a közérthetőnek tekintett (pl. „kmf.", „f.év", stb.) rövidítések feloldásától eltekintettem, a már említett, elsősorban a jegyzőkönyvekben gyakori, következetlen rövidítéseket a szövegen belül - külön jelzés nélkül - oldottam fel. 153 Választóimhoz a lengyeltóti választó-kerületben In Magyar Zsidó II. 1869. jan. 17. 26-27. p. 159 Kövér György vetette fel, hogy talán érdemes lenne közzétenni a név szerinti szavazást rögzítő névjegyzéket is. Ugyancsak az ő felvetése az egyes névjegyzékek egybevetése az országgyűlési választások jegyzékével. Bár az általa felvetett forrásközlés és az ehhez kapcsolódó vizsgálati lehetőség valóban csábító, a névjegyzék közzététele meghaladná jelen forrásközlés, a szerkesztő által már amúgy is igen nagyvonalúan meghatározott, terjedelmi határait. Szándékom szerint a névjegyzék közzétételét és az ahhoz kapcsolódó elemzés eredményeit külön tanulmányban kívánom majdan publikálni.