Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)

Csóti Csaba: A Somogy megyei izraelita középponti választmány dokumentumaiból, 1868 (forrásközlés)

Miközben 1867-1868-ban Somogyban megyeszerte a helyi tanítók közreműködésével nép­nevelési egyletek alakultak, a tanítói kar értekezleteket tartott, nincs arról hír, hogy ezeken, a több­ségi társadalom keresztény személyiségei által szervezett megbeszéléseken zsidók részt vettek volna. Kivételnek az igali kerület tekinthető, hol a tanítók népnevelési egylet megalakítására gyűltek össze 1868. január 21-én, Tabon. Az egylet ülésén részt vett és felszólalt Spitz Farkas, ádándi rabbi és Schön József tabi izraelita tanító is. 98 Amikor pedig a tabi izraeliták 1868. március 8-án ünnepi istentiszteletet tartottak az emancipációs törvény megünneplésére, az ünnepség során a csak né­metül beszélő rabbi átadta a beszéd megtartásának lehetőségét a csurgói Junker Gusztávnak, akko­riban ügyvédjelöltnek, később a megyei kongresszusi választások során a középponti választmány jegyzőjének, „ki a. zsidókra háramló kötelességekről és a korszerű szabadságról beszélt". Az ünnep­ség végén pedig Löfler Vilmos kántor vezetésével vallási énekek mellett a Himnusz eléneklésére is sor került. 99 Egy hónappal később, április 7-én Vígh Lajos Spitz Jakab tabi rabbit, mint Somogy megye egyetlen elkötelezett ortodox hitközségének rabbiját mutatta be a Somogy olvasóinak, aki bár a „hagyományos iskola híve" volt, az istentisztelet alatt a bibliamagyarázat mellett aktuális, a hitközséget foglalkoztató ügyekről is szólt. Dicsérte az egyenjogúsítás vívmányát, az istentisztelet végén pedig „híveit a haza és annak törvényei és azok közegei iránti ragaszkodás és szeretetre szívreható szavakkal illette. " m A kongresszusi választás technikai lebonyolítása körüli vitát, melyre a 8-16. dokumentumok vonatkoznak, az elmondottak alapján nem kizárólag presztízsszempontok motiválták és semmikép­pen sem az ortodox tábor könnyebb mozgósítása lehetett a célja. Sokkal inkább arról volt szó, hogy azzal, hogy Tabon nem állítottak fel önálló szavazókört, sőt, a felállt szavazókör székhelye az izraeli­ták által kevéssé lakott Lengyeltóti lett, a tabi zsidók önreprezentációjuk lehetőségét érezték megtá­madva. Ráadásul a tabi választók „összefésülése" a marcali és lengyeltóti lakosokéval kétségkívül a neológ eszmék hívei számára kedvezett. Hiszen a csökkenő létszámú lengyeltóti és a hirtelen meg­szaporodott kaposvári és csurgói hitközségek tagjai aligha élhettek olyan sajátos, koherens helyi zsidó társadalmi szerkezetben, mely számukra biztosította volna a keresztény többségtől elkülönülő, teljes értékű zsidó élet gyakorlását. (A kaposvári hitközség 1868-ban a közügyek iránt állítólag feltű­nően közönyös volt, sőt, mint felrótták, még hitközségi alapszabállyal sem rendelkezett. 101 A csurgói hitközségben pedig a Magyar Izraelita m egy levelezője szerint hiányzott a hitközség vezetéséből az „útmutatás" és a „törvény" 103 , míg Marcaliban a hitélet és az iskola finanszírozásának problémája jelentett komoly gondot. 104 A legérdekesebb helyzetben Lengyeltóti volt, amelyről a hitélet tekinteté­ben egymásnak ellentmondó tudósítások állnak ugyan rendelkezésre, tény azonban, hogy 1867-ben a zsidó iskolát már helybeli keresztény gyerekek is látogatták. 105 ) Kétségtelen, hogy a Somogy megyei zsidók többsége számára a neológia által hirdetett asszi­milációs, optimista világszemlélet valóban komoly kitörési pontot jelentett korábbi, semmiképpen sem önkéntes elzártságukból. 106 A tabi zsidóság azonban az egyenjogúsítással elnyerte a teljes jogbiz­93 Az igali ker. népnevelési egylet megalakítása tárgyában In S. 1868. febr. 4. 1-2. p. 99 Tisztelt Szerkesztő Úr! In S. 1868. márc. 24. 3. p. (Vidék) 100 Vígh Lajos: Egy orthodox rabbinus 1868-ban In S 1868. ápr. 7. 3. p. 101 Tekintetes szerkesztő úr! In S. 1868. jan. 21. 3. p. 102 A Magyar Izraelitát 1861-ben felekezeti lapként alapította meg Rokenstein Lipót, rabbi. Az újság kezdettől fogva emancipáció párti, hazafias hangot ütött meg. Ez utóbbi miatt megjelenését többször felfüggesztették. 1868-ban, állítólag anyagi okok miatt, megszűnt. 103 Singer Samu: Csurgó, január hó 5-én, 1868 In ML. 1868. jan. 17. 22. p. 104 Marczali, 1867. évi szeptember 10-én T. szerkesztő úr! In MI. 1867. szept. 12. 191. p. Az iskola állapotáról 1862­ben azt jegyezték fel, hogy bérelt helységben működő, magyar és német nyelveken tanító, 24 fiút és 15 leányt oktató vegyes iskola volt. Vö. Récsei, iskolák. 205. p. 105 Lengyeltóti, 1867. november 7. In MI. 1867. nov. 14. 262-263. p. A keresztény tanulók általi látogatásáról 1862­ben még nem készült feljegyzés. Azt azonban akkoriban feljegyzésre méltónak ítélték, hogy a „német nyelv és irály.." oktatásán „..kívül magyarul tanulnak." Vö. Récsei, iskolák. 205. p. 106 Ennek ellenére a kongresszus után a megyében létrejött neológ és ortodox (Tab, Ádánd) hitközségek mellett Lengyeltótiban és Nagybajomban a hívek nem akartak választani a két párt között, később azonban e két telepü­lés csatlakozott a Status Quo Ante hitközségekhez.

Next

/
Thumbnails
Contents