Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)
Csóti Csaba: A Somogy megyei izraelita középponti választmány dokumentumaiból, 1868 (forrásközlés)
A 3-6. táblázatok adatai összevethetőek azokkal az adatokkal is, melyeket Fényes Elek gyűjtött össze 1850-ben. 87 Fontos kiemelni, hogy már a Fényes-féle adatgyűjtés idején is Tab számított a megye legjelentősebb zsidók lakta településének (394 fő), ahol az összlakosság 24 %-t alkották. Tabon kívül 100nál több zsidó lakosa volt Kötsének, Gesztinek, Lengyeltótinak, Osztopánnak, Nemesdédnek, Nemesvidnek, Nagyatádnak, Ádándnak, Szilnek, Gigének, Nagybajomnak Toponárnak és Szigetvárnak. 88 A választók névjegyzékének adatai és az 1869-ben felvett népszámlálási adatok alapján elmondható, hogy 1868-ra Kaposvár izraelita népessége létszámában inindenképpen jelentősen megerősödött. Szigetvár megőrizte a zsidóság szemében preferált jellegét, míg Lengyeltótiban valószínűleg csökkent a zsidóság részaránya. Az egykor az izraeliták által alig lakott Csurgón a választási regisztráció alapján jelentős zsidó népesség telepedhetett meg az eltelt 18 év alatt. Hasonló a helyzet Marcali esetében is. Mindezek alapján nyilvánvalónak tűnik, hogy a zsidóság koncentrációja a „falvakból a városokba", pontosabban a közigazgatási centrum helyzetbe került településekre már az emancipációs törvény előtt jelentős lehetett. Az is látható azonban (az 1870. évi, a Központi járásban felvett adatok alapján), hogy ez a folyamat 1868-1870 között lendületet kaphatott és legerőteljesebben a vármegye székhelye felé irányult. 89 Ez alól a koncentrációs folyamat alól ismét csak Tab volt a kivétel, mely annak ellenére, hogy nem vált közigazgatási központtá, továbbra is vonzó maradt a zsidóság számára. Csak feltételezhetjük, hogy ez a pozíció Tab esetében a gazdasági és a közigazgatási rendszeren kívüli tényezőnek, a település elismerten fejlett hitéletének, illetve annak a hagyománynak volt köszönhető, mely a mezővárost a törökkor utáni világ első somogyi hitközségeként tartotta számon. 90 így a tabi ortodoxia kérdése a „neológ tengerben" talán racionálisabban értelmezhetővé válik. A somogyi ortodoxia bástyája: Tab Tab zsidó lakosaira vonatkozólag a választók névjegyzékén kívül 1868-ból fennmaradt egy másik, összeírás is. (Ld. 12. dokumentum.) A hitközségnek báró Eötvös Józsefhez, mint vallás- és közoktatásügyi miniszterhez benyújtott folyamodványának mellékletét képező összeírás annyiban különleges, hogy a választók foglalkozását is tartalmazza. Ennek ellenére ez az összeírás sem fogadható el kritika nélkül, hiszen az 6. táblázat adatai alapján nyilvánvaló, hogy Tabon a minisztériumba küldött listán szereplő 101 személynél legalább négy fővel (korrigált adat esetén hattal) többen voltak választásra jogosultak. Sőt, az 6. táblázatban feldolgozott, a választásra jogosultak névjegyzékéhez csatoltak egy olyan összeírást is, mely 113 tabi választót tartalmaz! E forrás keletkezéséről, hiteléről azonban csak feltételezésekkel lehet élni. 91 Az említett forráskritikai problémák figyelembevételével is érdemes azonban megvizsgálni a 101 tabi zsidó férfi foglalkozási adatai által megjelenített helyi társadalmi struktúrát. 37 Vö. Fényes Elek: Magyar ország geographiai szótára. I-IV. kötet. Pest, 1851. Fényes művének Zala, Somogy, Tolna és Baranya megyék településeire vonatkozó gazdaságtörténeti jellegű bejegyzéseinek feldolgozását lásd!: Dombi Péter-T. Mérey Klára: Dél-Dunántúl településhálózatának néhány gazdaságtörténeti jellemzője a 19. század közepén. Fényes Elek művének számítógépes feldolgozása alapján. (Első rész) In Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv 22. kötet. Kaposvár, 1991. SML. 13-34. p. és Uő-k: Fényes Elek művének számítógépes feldolgozása alapján. (Második rész) In Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv 23. kötet. Kaposvár, 1992. SML. 157-170. p. A Somogy megyei települések zsidó lakosainak adataira vonatkozólag lásd! Második rész 158. p. 33 Uo. Második rész 158. p. 89 1870-ben a somogyi zsidóságon belül a kaposvári zsidók aránya 9,37% volt. Vö. Récsei Balázs: A Somogy megyei zsidó hitközségek dualizmus kori történetéből. In Újrakezdések. 116. p. 50 Bár a Zsidó Lexikon Tab szócikkében utalnak az ottani hitközség 17. századi eredetére, írásos dokumentum eddig az 1760-as éveknél korábbra vonatkozóan nem került elő. Vö. Gőzsy Zoltán: A zsidóság Somogy megyei megtelepedésétől 1815-ig. In Újrakezdések. (A továbbiakban: Gőzsy.) 17. p. 1,1 Talán ez lehetett az az összeírás, melyet „személyes jelenlét" nélkül készítettek Lengyeltótiban a tabi választásra jogosultakról. Lásd! a 2-6. és a 8-16. dokumentumokat!
