Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)
Domokosné Szalai Zsuzsanna: Levelezőlapok és képes levelezőlapok a Somogy Megyei Levéltárban 1. rész: A balatoni képeslapok (segédlet)
lapok hátoldalára. Amikor pénzre volt szüksége, áruba bocsátotta ötletét a Lange kiadónak. 1871-ben már megrendelésre készítette szerencsét kívánó lapjait. 17 Azt, hogy ki volt az első képeslap szülőatyja, nehéz lenne meghatározni. A kutatók véleménye is megoszlik, egyesek porosz, mások francia vagy szerb kiadóknak tulajdonítják a képeslap forgalmazását. August Schwartz porosz könyvkereskedő, a francia-porosz háború idején, 1870. július 16-án a német mozgósítás napján - a postai levelezőlap címzési oldalára a háborús állapotra utaló képet 18 nyomtatott. 1870-ben a porosz hadsereg által körülzárt Párizsban is megszületett az első illusztrált képeslap. (1870. szeptember 30-án léggömbbel 4 kg levelezőlapot juttattak ki a szabad francia területekre a körülzárt Párizsból.) Leon Besnardeau, 1870 novemberében, a német-francia háború idején, - a postai levelezőlapok hiánya miatt - kartonlapokat kezdett el árusítani a katonáknak, akik rajzaikkal illusztrálták küldeményüket. Erre felfigyelve, hazafias témájú rajzokat rendelt egy festőtől, majd azokat a lapok címzési oldalára nyomtatta. 19 Az angol posta 1870. október l-jén adta ki első levelezőlapját, rányomtatott bélyeggel. A lap szövegoldalára később reklámképeket rajzoltak. Petar Manojlovics, szerb földmérő tiszt, 1870 végén a Zmaj (Sárkány) c. irodalmi folyóirat vezetőinek megrendelésére megtervezte első képeslapját. A képeslap címzési oldalára - az újságot szimbolizáló - repülő sárkányt rajzolt. 20 1872ben Franz Rorich nürnbergi rézmetsző készített először tájképet ábrázoló képeslapot. Az 1878-as párizsi postakongresszus a képes levelezőlapot hivatalos postai küldeménynek ismerte el. A posta eleinte sok akadályt gördített a képes levelezőlap útjába, előírta méreteit, feliratát, súlyát, de a közvélemény nyomására elfogadta postai küldeménynek. 21 Az Osztrák-Magyar Monarchiában 1885-ben engedélyezték a képes levelezőlapok magánkiadását. Az 1890-es években jelennek meg a „mozaik" lapok, ahol egy település legfontosabb és legszebb épületeit igyekeztek megjeleníteni a kiadók. 1900. augusztus 9-én rendelet szabályozta, hogy belföldi forgalomban, valamint a magyarnémet, magyar-osztrák csereforgalomban a levelezőlapok hátsó lapjára képek vagy más dísztárgyak ragaszthatók. Magyarországon a képeslap-kiadás 1896-ban, a millennium évében kezdődött. Előtte főleg német és osztrák kiadók látták el képeslapokkal az országot. Ezt megelőzően két alkalmi levelezőlap jelent meg. A Magyar Királyi Posta adta ki. Az egyik „Emlék az 189L évi délmagyarországi ipari- és mezőgazdasági kiállításról Temesvárod", a másik „Üdvözlet Kis-Czellről. A király ittlétekor, 1895". felirattal jelent meg. 1896-ban, a millenniumi ünnepségekhez kapcsolódva 32 lapból álló képeslap-sorozatot jelentetett meg a posta. 22 Az illusztrált levelezőlapok egy része a Városligetben megrendezett ezredéves kiállítás anyagát örökítette meg; másrészük budapesti látképeket, történelmi jeleneteket és az ország egyes tájait ábrázolta; két levelezőlapot pedig Horvátország és Szlavónia számára adtak ki. A levelezőlapok képeit a kor olyan ismert festői, illusztrátorai készítették, mint Cserna Károly festő, Dörre Tivadar a Vasárnapi Újság illusztrátora, Kimnach László festő és Vágó Pál festő. A sorozatot a budapesti Moreili nyomda, Posner és fia, valamint a Pesti Könyvnyomda Rt. készítette. A lapok címzési oldalára került a kiadás évét jelölő „96"-os szám; a magyar korona; nyomtatott bélyeg, valamint a felirat: „Magyar Királyi Posta Levelező-Lap". n 17 Petercsák: 10. p. 18 Ágyú mögött álló tüzér. 19 Petercsák: 11. p. 20 Uo. 12. p. 21 Uo. 22 A Magyar Posta nagyszabású kiállítással jelentkezett a millennium alkalmával. Szándéka szerint az 1867 óta forgalomban volt magyar postai levélbélyegeket is kiállította volna, de a maradványkészletét - mivel 1871. május l-jétől új magyar levélbélyegek jelentek meg - 1872-ben eladta az osztrák postának, így levélben kellet kérnie a kiállításhoz szükséges bélyegeket. A magyar posta 1867. évi önállósulása és az első magyar bélyeg megjelenése olyan nagy jelentőségű volt, hogy a miniszter arra is hajlandó lett volna, hogy az 1896-ban, Ausztriában forgalomban lévő bélyegek papírján újra legyártassa az 1867. évi bélyegeket. A bélyegek újragyártására nem volt szükség, mert az osztrák minisztérium 1896. február 27-én megküldte a kért bélyegeket. 23 Petercsák: 17. p.
