Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)

Domokosné Szalai Zsuzsanna: Levelezőlapok és képes levelezőlapok a Somogy Megyei Levéltárban 1. rész: A balatoni képeslapok (segédlet)

királyi magyar kereskedelemügyi minisztériummal f. évi október hó 1 -én levelezőlapokat fog a postaigazgatás kiadni az alább következő minta szerint, melyek által rövid írásbeli közlemények lesznek továbbíthatók, távolságra való különbség nélkül, 2(két) krajcár arányos díj ellenében az Osztrák-Magyar Monarchia összes helységeiben... "

8 1869 októberében több mint 1 millió darabot küldtek szét egy hónap alatt a vidéki magyar postahivataloknak. 1871-ben kettő és fél millió, 1872-ben három és fél millió, 1873-ban hat és félmillió levelezőlapot kézbesített a magyar posta. Az újítás világszerte nagy érdeklődést váltott ki. A levelezőlapok forgalmának sikere láttán a külföldi postaigazgatóságok is megmozdultak. Először a német, majd sorban a többi, luxemburgi, svájci, angol, belga, holland, dán, finn, orosz, francia stb. postákon is árusították.

9 A levelezőlap a nemzetközi forgalomban a berni első postakongresszus határozata alapján 1875. július 1-je óta szerepelt. 1880-ban a magyar posta válaszos-levelezőlapot rendszeresített

10

. A válasz postadíját a feladó magára vállalta. 1886. július l-jétől pedig zárt levelezőlapok kerültek forgalomba. A levelezőlap nagyságú, dupla keménypapírból előállított lap szélei gumizott és lyukacsos volt. A feladó közleményét a lap belsejébe írta, majd leragasztotta.

11 1900-tól rendelet írta elő a postai levelezőlapok kartonpapírból való készítését. Az Államnyomda a nemzetközi öt és tízfilléres rózsaszínű, illtőleg szürkés zöld színű lapokon kívül, 1900. június l-jén megkezdte a világos barna, sárga színű jobb minőségű levelezőlapok kiadását. Érdekességként megemlíthető, a „faluzó levélhordó" intézménye, amit 1900. augusztus l-jétől alkalmaztak, illetve rendszeresítettek, olyan községekben (pusztákon, telepeken), ahol még nem volt postahivatal. Ezeken a helyeken kézbesítő és gyűjtőjáratot rendeztek be. A járatot a település tartotta fenn. A faluzó levélhordó az utolsó postahivatalhoz beérkezett küldeményeket kézbesítette, illetve összegyűjtötte a feladni kívánt küldeményeket, majd a postahivatalhoz beszállította.

12 1900 novemberében szabályozták az alkalmazható felírásokat. Ezek szerint, belforgalomban csak olyan levelezőlapokat lehetett használni, melyeknek címzési oldalán magyar nyelven „Levelező-lap" felírás található. Engedélyezték a horvát, német és olasz nyelvű feliratot is, de csak a magyar nyelvű alatt. 1901-ben egy Hartmann nevű német nyomdász javasolta, hogy a címoldalt egy függőleges vonallal osszák meg, ezáltal több hely maradnak a közlemény megírására. 1902- től 5 filléres levelezőlapokat adtak ki. Lábjegyzete: „Oly külföldi államokba való forgalomra, hova a levelezőlap díja 10 fillér, külön 10 filléres levelezőlapok szolgálnak." 1903- ban engedélyezték kereskedőknek, iparosoknak, gyárosoknak, hogy levélpostai küldeményükre, így a levelezőlapokra is, saját vállalatukra, üzletükre vonatkozó ábrákat, képeket, hirdetéseket nyomathassanak. A magánipar által kiadott zárt levelezőlapokat tilos volt a magyar címer nyomatával, és a Magyar Királyi Posta felirattal ellátni. 1906-ban a hatósági állatorvosoknak a ragadós állati betegségek bejelentésére egy olyan portómentes levelezőlapot rendszeresítettek, amelyek fehér színű keménypapíron vörös színű nyomással készültek, szélükön szelvénnyel voltak ellátva, ami egyben a feladókönyv szerepét töltötte be. A betegség megszűntekor, fehér színű, kék nyomású levelezőlapokat használtak, de ezek már nem voltak szelvénnyel ellátva. Az első világháború idején a hadbavonultakkal való levelezéshez rózsaszínű tábori postai levelezőlapokat hoztak forgalomba, amit a postahivatalok 1 fillérért árusítottak. A háborúban megbetegedett és megsebesült katonák felőli érdeklődés megkönnyítése céljából a „Magyar Vöröskereszt Tudakozó Irodájának, Budapest" címmel 5 filléres válaszos levelezőlapokat adtak ki. „Hadisegély. Özvegyeknek és árváknak két (2) filléf jelzéssel ellátott bélyegeket hoztak forgalomba.

13 8 Uo. 168. p. 9 Magyar Bélyegek Monográfiája, I. Bp., 1966. Közlekedési Dokumentációs Váll. (a továbbiakban: Magyar Bélyegek Monográfiája) 190. p. 10 Uo. " Ezzel a módszerrel a levélíró kizárta a kíváncsiskodó tekinteteket. A későbbiek során, a 20. században is igen népszerű volt ez a leragasztható levelezőlap, pl. nagy szolgálatot tett egy feljelentő levél megírásában. 12 Magyar Bélyegek Monográfiája, I., 195. p. 13 Uo. 198. p.