Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)

Domokosné Szalai Zsuzsanna: Levelezőlapok és képes levelezőlapok a Somogy Megyei Levéltárban 1. rész: A balatoni képeslapok (segédlet)

LEVELEZŐLAPOK ÉS KÉPES LEVELEZŐLAPOK A SOMOGY MEGYEI LEVÉLTÁRBAN 1. rész: A balatoni képeslapok (segédlet) DOMOKOSNÉ SZÁLAI ZSUZSANNA Bevezetés A Somogy Megyei Levéltár XV. Aprónyomtatvány gyűjteményének értékes, s az érdeklődő szemnek talán a leglátványosabb állaga a képeslapok gyűjteménye. Mennyisége: 0,40 ifm. Az irategyüttes az alábbi 4 dobozból áll. 1. doboz: Somogyi képeslapok, településenként alfabetikus rendbe rendezve. 2. doboz: Magyarországi képeslapok, helységenként, alfabetikusán borítékokban elhelyezve. 3-4. doboz: Vegyes témájú levelezőlapok, képeslapok, tábori postai levelezőlapok, húsvéti, karácsonyi, egyéb üdvözlő, történelmi eseményeket, művészeti alkotásokat megörökítő, vidám, különböző technikával készült lapok, stb. Gyűjteményünk legszebb darabjait az érdeklődők - levéltárunk félévenként megrendezendő, immár hagyományosnak tekinthető Folyosó Tárlatának 4. kiállításán - 2002. december 11-től 2003. március 23-ig láthatták. Dolgozatunkban a balatoni képeslapokat mutatjuk be. Mindenekelőtt ismerkedjünk meg a képeslapok „előtörténetével"! Sajnos a történettudomány a közelmúltig nem szentelt elég figyelmet az olyan hétköznapi tárgyak, aprónyomtatványok forrásértékének kutatására, mint amilyenek a képeslapok. Szerencsére az elmúlt évtizedben jelentek meg már olyan alapvető szakmunkák, monográfiák, amelyek számos segítséget adnak a közgyűjteményekben felhalmozódott nagymennyiségű, olcsó, tömegtermelésből kikerült anyag feldolgozásához. Itt kell megemlítenünk Vörös Károly, a '90-es években elhunyt kitűnő tudós nevét, aki tanítványai figyelmét ezekre a történelmi emlékekre irányította. A megjelent szakmunkák eredményeit összegezni kívánjuk, azzal a céllal, hogy kutatóink, olvasóink számára is, sőt a magángyűjtőknek is megkönnyítsük lapjaik feldolgozását, datálását, s egyúttal közkinccsé tegyük a levéltárban őrzött képeslapok tematikáját. Tisztában vagyunk azzal, hogy a képeslapok feldolgozásának számos lehetősége van, mi ezúttal egy elsődleges kutatást elősegítő bemutatásra vállalkoztunk. A levelezőlapok A kezdet: 1869. október 1. A levelezőlapok története, kibocsátásának kezdete több szálon ragadható meg. A világ első postai levelezőlapját, 136 évvel ezelőtt az osztrák-magyar postaigazgatóság adta ki, 1869. október l-jén. Az üzenetközvetítés e módjának az ötlete Emmanuel Herrmann bécsújhelyi katonai akadémiai tanár fejében született meg. Véleménye szerint a zárt levelekben elküldött üzenetek jó része rövid közlemény, melyekben semmiféle titok nincs. így ezek közlését felesleges drága, zárt borítékokban feladni. Helyette olcsó, nyílt lapon is lehetne üzenni, s ezeket postai lapon „Post-karten" elküldeni. A Post-karten díja 2 krajcár lett volna, 3 krajcárral kevesebb, mint a helyi és távolsági levél díjszabása. Formájában azonos volt a levélboríték első oldalával, a címzés, a felségjel és a rányomott bélyeg. Hátoldalát a közlemény számára üresre tervezte. Javaslatában a közlemény szövegét 20 szóban kívánta maximálni. A magyar posta

1 akkori vezérigazgatója, Gervay Mihály támogatta ötletét.

2 1 1867. február 17-én megalakult a magyar kormány. Ez lehetővé tette, hogy 1867. május l-jétől a Magyar Földművelés-, Ipar- és Kereskedelmi Minisztérium irányításával létrejöjjön a Magyar Postaigazgatóság. Az 1867. évi XVI. törvénycikk kimondta, hogy „a posta és távírda-ügy a két állam [Ausztria-Magyarország] területén külön, de amennyiben a forgalom érdeke megkívánja, egyforma elvek szerint fog rendeztetni és igazgattatni." 1867. május 4-én Gervay Mihályt kinevezték országos főpostaigazgatónak. 2 Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története, Miskolc, 1994. Miskolci Herman Ottó Múzeum, Egri Dobó István Vármúzeum 9. p. a továbbiakban: Petercsák)