Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)
Csóti Csaba: A Somogy megyei izraelita középponti választmány dokumentumaiból, 1868 (forrásközlés)
ság helyzetének, mobilitás képességének, társadalmi aktivitásának megváltozásáról. Ezért mindenképpen figyelmet érdemelnek azok a források, amelyek az 1868. évi állapotokról, illetve a zsidók által lakot településekről nyújtanak adatokat. 24 Az izraelita kongresszusi választásokkal kapcsolatban Somogy megyében keletkezett iratok között találhatók olyan választói névjegyzékek is, melyek segítséget nyújthatnak annak megvizsgálására, hogy a vármegye melyik településein és milyen mértékben volt jelen a hitéleti kérdésekben aktív zsidóság. A fennmaradt összeírások azonban kizárólag azoknak a zsidó férfiaknak a neveit tartalmazzák, akik felvétették magukat a kongresszusi választók névjegyzékébe, vagyis korántsem bizonyított, hogy az összes választóképes polgárt. (A Lengyeltóti és Csurgói választókerület egyes községei esetében - más forrásból származó - létszámadatok is rendelkezésre állnak. 25 Ezek az adatok az érintett községek esetében a 3. és 5. táblázatok negyedik oszlopaiban szerepelnek.) A választási iratanyag áttekintése alapján nem dönthető el egyértelműen, hogy milyen mértékű volt a választási hajlandóság. A regisztrált választók abszolút számának a zsidó összlakossághoz viszonyított aránya kétség kívül csupán 10% körül mozgott a kezdeti, az alacsony részvételt pedig a megyei sajtó is szóvá tette. 26 Az is kétségtelen azonban, hogy a választóképes lakosok számát még megbecsülni sem áll módunkban, hiszen az ehhez szükséges családrekonstrukciós vizsgálatok éppúgy hiányoznak, mint a zsidóság tényleges vagyoni állapotát feltáró elemzések. Az összeírások „hiányossága", hogy a foglalkozást és azt, hogy az illető mely hitközséghez tartozott, nem tüntették fel, kizárólag a szavazóképes személy neve és lakóhelyének meghatározása áll rendelkezésre. 27 így a foglalkozási megoszlásra alapozott társadalomszerkezeti vizsgálatra ezek a források nem alkalmasak. 28 24 Az 1870. évi népszámlálás adatai mellett korszakunkból rendelkezésünkre áll még a somogyi izraeliták 1866. évi népmozgalmi adatai is. E szerint két évvel az egyetemes gyűlés összehívása előtt Somogy vármegye zsidó lakosai között 405 születés, 130 haláleset és 96 házasságkötés fordult elő. Mindez erős, dinamikusan gyarapodó zsidó közösséget feltételez. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a zsidó hitközségek nem alkottak egységes szervezetet, így az összesítő megyei adatokból az nem derül ki, hogy pontosan mely települések zsidó közösségeire vonatkoztathatóak a fenti megállapítások. Az 1866. évi vármegyei adatokat közzétette Strinovich Leo, vármegyei aljegyző In Somogy (a továbbiakban: S.) 1866. dec. 11. 3-4. p. Az 1869. évi népszámlálás Somogy megyei községsoros adatait - egymástól függetlenül - jelen kézirat elkészülte után, 2005 folyamán tette közzé Récsei Balázs és Sebők László. Vö. Újrakezdések, Récsei Balázs táblázata a függelékben. Az 1869. évi népszámlálás vallási adatai. Összeáll. Sebők László. Bp., 2005. Teleki László Intézet. - KSH népszámlálás. KSH Levéltár, 2005. 159-164. p. A kéziratba utólag, 2005 végén - a lehetőségekhez képest - igyekeztem beépíteni a frissen publikált adatokat. Jelen tanulmányomban Récsei Balázs publikációjára támaszkodtam. zs Lásd! a 7. sz. dokumentumot! 26 Az izraeliták a „népesebb városok kivételével passzívak, nem iratkoznak fel a választási listára", pedig „..nem csak az egyénnek, a hazának is vannak ügyei" Lásd! S.1868. okt. 27. 1. p. (Egy-Más) 27 Minden jegyzéken feltüntették azonban a nagyobb településen működő rabbik, tanítók és néha a kántorok esetében a foglalkozást. 28 Más források, például a korabeli izraelita anyakönyvek, telekkönyvek, vármegyei összeírások és a most feltárt jegyzékek együttes elemzésével természetesen lehetőség nyílhat a foglalkozási és vagyoni helyzet felmérésére, ennek eredményeképpen társadalomszerkezeti vizsgálatok végzésére.
