Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)
Gonda Gábor: Nagynyárád 1944-1948. Egy esettanulmány
ségbe érkezett telepesek. A régebb óta érkezetteknek nem csak gazdaságilag kellett gondoskodniuk az újakról, hanem „a község népi és egyéb hatalmi szerveiben is részarányos hely illette meg őket. " s> Nagynyárádon az elsőknek érkezett nagyharsányi telepes csoport 52 teljes mértékben a hatalmában tartotta a község meghatározó gazdasági irányító és közigazgatási szerveit, és távolt állt tőle, hogy azokba az újonnan érkezett telepeseket is bevonja. Ez a későbbiekben számos konfliktus forrása lett a telepesek között is. Az állandósult konfliktushelyzet - vátozások a mindennapokban Legkésőbb 1945 őszére minden őslakosban tudatosult, hogy a régi kialakult falusi viszonyok végleg és visszafordíthatatlanul megváltoztak. A telepesek érkezésével nemcsak az addigi vagyoni és tulajdoni viszonyok alakultak át radikálisan, hanem bizonyos értelemben szociálpszichológiai és szociokulturális szempontból is egy teljesen új helyzet állt elő. A település évszázadok során kialakult hierarchikus társadalma felbomlott, a falu szellemi egysége megszűnt. Az újgazdák és a német őslakosság konfliktusában, a szűkebb értelemben vett anyagi érdekellentéten túl, két külön értékszemlélet, világnézet, kulturális tradíció és nyelv feszült egymásnak. A falu lakói akkor tényleg úgy érezték, hogy a világ a feje tetejére állt, és nem találták a régi helyüket benne. A telepesek nem tudtak mit kezdeni a hirtelen kezükbe hullott politikai hatalommal. Az ő szemszögükből nézve természetesnek tűnik, hogy az új helyzetet kihasználva, a törvényes keretekkel nem sokat törődve elégítették ki „évszázados földéhségüket". Érthető, hogy ellenségként tekintettek a „svábokra", akik a földet birtokolták, és őket alig leplezett ellenszenvvel fogadták, ugyanakkor még a nyelvüket sem értették, bár ezek így együtt sem tekinthetők mentségnek a velük szemben elkövetett túlkapások és igazságtalanságok alól. A németség magatartása is érthető volt. Világuk, amelyben már a háború alatt keletkeztek repedések, ekkora véglegesen összeomlott. A telepesekben ők egy sáskahadat láttak, amely a hatalom támogatását maga mögött tudva megszállta a falut. Ők azt észlelték, hogy egyszerre csak vendégek - jó esetben még a saját - házaikban, földjeiket mások birtokolják, javaikat idegenek használják (olykor pusztítják). A két népcsoport ellentéte - bár ez kevésbé tekinthető két etnikum, mint inkább két eltérő mentalitás, két különböző kultúra és értékfelfogás egymásnak feszülésének - egy állandó, az élet minden szegmensére kiható konfliktushelyzetet eredményezett a községben. Más szemszögből nézve úgy is fogalmazhatunk, hogy a „modern idők szele" - még ha nagyon drasztikus formában is ekkor csapta meg először igazán Nagynyárádot. A plébániatörténet jól dokumentálja a változásokat: 1945 húsvétjától immáron magyarul is felolvasták a szentmisén az evangéliumot és a szentleckét. A plébános szomorúan jegyzi meg, hogy a német hívek között kezd kialakulni a „magyar tudat" 53 , a magyar nyelv egyre nagyobb teret hódít, és főleg a fiatalok fokozatosan kezdik elhagyni a régi népviseletet. A földreform által teremtett új helyzet következtében bekövetkezett konfliktusok és változások tehát az élet minden területén jelentkeztek, de legpregnánsabban a politikai és a vagyonjogi vitákban öltöttek testet. 51 Cseresznyés, 1988: 247. p. 52 Azon belül is a Szeghalmi József FIB elnök köré csoportosuló klikk. 53 História Parochiae Nagynyárád. A plébános a magyar tudat térhódítása alatt elsősorban a magyar nyelv egyre gyakoribb és egyre több élethelyzetre kiterjedő használatát, illetve a magyarországi német tradíciók kevésbe intenzív ápolását érti. Ellenben a hazához való hűség és a Volksbundtól való elhatárolódás értelmében, a községben mindig is a „magyar tudat" volt a meghatározó.
