Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)

Gonda Gábor: Nagynyárád 1944-1948. Egy esettanulmány

cselekmények következtében kimozdított lakosság eltávolítása miatt nagyobb tömegű ház üresedett meg és megfelelő mennyiségű földingatlan is rendelkezésre ála."

20 Ez pedig lényegében a németség által lakott községeket érintette. Már a földreform végrehajtásának kezdetén világos volt az is, hogy a földigénylők jó részének igényeit csak telepítésekkel lehet majd kielégíteni, illetve hogy „a földreformot a telepítések befejezése előtt nem lehet lezárni. A telepítések viszont a németek kitelepítésével voltak összefüggésben."

21 A földreform gyakorlati végrehajtása A földreform gyakorlati végrehajtására létrehozták az országos telepítési akciókat szervező az Országos Földbirtokrendező Tanácsot (OFT), a Megyei Földbirtokrendező Tanácsokat, (MFT) amelyek hatáskörébe a megyén belüli telepítések tartoztak és a Községi Földigénylő Bizottságokat (KFIB). A községi földigénylő bizottságokat minden községben meg kellett alakítani az igényjogosultak köréből, úgy, hogy húsz földigénylőre legalább egy bizottsági tag jusson, de egy KFIB-nak legalább öt tagja legyen egy adott községben. A KFIB-ok hatáskörébe tartozott többek közt az igényjogosultak összeírása és elbírálása, az elkobzandó ingatlanok regisztrálása illetve kielégítésén túl, az újonnan érkezett telepesek ház- és földbirtokjuttatása is. A törvény által adott lehetőséggel élve 1945 tavaszán a német nemzetiségű falvak is megalakították saját földigénylő bizottságukat, mivel ezek a települések is rendelkeztek saját igényjogosult réteggel - így történt ez Nagynyárádon is. A FIB elnökévé Bachesz Elemért, jegyzőjévé Wermuthweiss Miklóst választották.

22 Mindketten a Szociáldemokrata Pártot képviselték. A községben - hasonlóan a többi, 1941-ben német anyanyelvet vallott, és döntő többségében németek által lakott településekhez - regisztrálták az igénybejelentéseket és juttatták is föld-, illetve házingatlanokat, de pusztán olyanokat, amelyeknek tulajdonosai volt Volksbundvezetők, illetve -tagok voltak és már nem tartózkodtak a faluban.

23 A német „anyanyelves" községekben működő földigénylő bizottságok munkája azonban nem sokáig maradhatott zavartalan, mivel a földigénylők kielégítésére - ezáltal a földreform sikeres végrehajtásához - elengedhetetlenül szükség volt a hazai németség birtokaira. A Nemzeti Parasztpárt és Kommunista Párt sajtóorgánumai már 1945 tavaszán „új sváb honfoglalásról" „sváb vagyonmentésről," illetve a „földreform szabotálásáról" cikkeztek. Szintén 1945 tavaszán utasította az Országos Földbirtokrendező Tanács a Megyei Földbirtokrendező Tanácsokat, hogy az ország különböző részeiről - de főleg az Alföldről - érkező telepes csoportokat a németek által lakott községekben telepítsék le.

24 így tehát „az Alföld különböző agrárproletárdakta vidékeiről (Békés, Bihar, Borsod, Heves) vándormozgalom indult a Dunántúl német lakta községeibe [...] A földreform és a telepítések gyakorlati végrehajtásában fontos elvként érvényesült a »magyar szempont«, a német tömbök, a német falvak egységének a fellazítása. A végrehajtó szervek belső utasításul kapták a német falvak 5-10 %-os újratelepítését. Az újonnan érkezettek feladatául szánták a további helycsinálást. "

2S A folyamat betetőzése az OFT 1231/1945. sz. rendelete volt, amely a német községekben felfüggesztette a FIB-ok működését, mivel azokban a földkiosztás nem a 600/1945. M. E. sz. r. szellemé20 Füzes, 1986. 732. p. 21 Füzes, 1990. 15.p. 22 BML BMF, Nagynyárád, 3177/1945 23 Nagynyárádról már 1944. november 13-20. között - a front átvonulása előtt - a német hadsereg felhívására elmenekült 80-100, a Volksbund vezetéséhez közel álló személy, illetve több, szintén a Volksbund vezetéséhez tartozó személy került a 3820/1945. M. E. sz. rendelet 4. § 1. alapján a pécsi internáló táborba. Az első telepesek az ő megüresedett házaikat foglalták el elsősorban. 24 Jellemző, hogy a földreform és a telepítések végrehajtó apparátusában (OFT, MFT-ok, Népgondozó Hivatal) általában a Parasztpárt és a Kommunista Párt nézeteit való hivatalnokok dolgoztak, akik a fenti pártok által megadott irányvonalat olykor még a hivatalos kormánypolitikával szemben is érvényesítették. 25 Füzes Miklós: Aussiedlung-Kollektivschuld/Kitelepítés - kollektív felelősségre vonás. In 300 Jahre Zusammenleben... 300 éves együttélés. II. Bp., 1988. 210-211. p.