Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)

Gonda Gábor: Nagynyárád 1944-1948. Egy esettanulmány

iskolában megtanultak magyarul is, Nyaradon inkább csak német szót lehetett hallani. Az 1930-as népszámlálási adatok szerint 1196 német, 47 magyar és 7 délszláv anyanyelvű lakta a községet. Ebbe a csendes, sok munkával szerény megélhetést biztosító falusi életbe robbant a második világháború, amely az addigi viszonyokat felborítva, teljesen új helyzetet teremtett. A második világháború éveiben A Volksbund tevékenysége Nagynyárádon Amikor a magyarországi németek második világháború alatti történetéről szót ejtünk, mindenképpen ki kell térnünk a hazai németség nemzetiszocialista minta alapján létrehozott szervezetének, a Volksbund tevékenységének ismertetésére is. A Volksbund működéséről született számos munka más-más nézőpontból kiindulva eltérően ítéli meg e sajátos „népinémet" szervezetet

5

. A helyi plébános az 1940 éveiben írt először a Volksbundról, ekkor a következő sorokat vetette papírra a szervezetről: „A II. bécsi döntés alapján nemcsak Észak-Erdély került vissza, hanem a magyarországi német népcsoport részére a „Volksbund" szervezet megalakítása is engedélyeztetett minden német kisebbségi faluban.

6 [...] Nagynyárád község hazafias érzelmű lakossága azonban 80-90 %-a ellenállt már kezdetben ezen „volksbund" szervezkedésnek, 106 telkes háztulajdonos közül mindössze 6-8 telkes gazda iratkozott be a Volksbundba [...] - a többi 98 telkes gazda minden erőszakos taggyűjtési akciónak és fenyegetésnek ellenállva távol tartotta magát ezen veszélyes alakulattól A zsellér és a napszámosok anyagi helyzetük javulását remélve ezen újabb szövetkezéstől 30 %-uk belépett a Volksbundba nem is sejtve ennek távoli rejtett céljait. A Róm. Kath. Olvasókörben és a Kath. Iß. Egyletben - melynek tagjai közül csak 6-8 lett Volksbundista - állandóan óva intettem a tagokat privát beszélgetéseimben is - a Volksbund veszélyes voltára szószékben is a pápai körlevelek alapján hirdettem állandóan a német nemzeti szocializmus „új pogány" jellegét. [...] Híveim óriási többsége jóindulattal fogadta figyelmeztető igéimet. "

7 A pap szavait megerősítik a kortársak beszámolói is, a plébániatörténet további tanulmányozásából azonban kitűnik, hogy a falu magyar érzelmű lakosságának komoly összefogására volt szüksége, hogy a Volksbund által terjesztett eszmének és a taglétszám további gyarapodásának gátat szabjanak. A plébános feljegyzései szerint 194l-re kiéleződtek az ellentétek a faluban a volksbundisták és az általuk „magyaroknak" tituláltak között. A két tábor közötti „döntő ütközetre" január végén az Olvasókör és az Ifjúsági Egylet vezetőségének megválasztásakor került sor, ahol a mérleg végérvényesen a magyar érzelműek javára billent ki. Bár a plébániatörténet tanúsága szerint márciusra már lecsillapodtak a kedélyek, a két tábor közötti ellentétek tartósnak bizonyultak. Magyar és német érzelműek a faluban Az 1941. évi népszámlálás adatai szerint Nagynyárádon - a külterületeken lévő puszták lakosságával együtt - 2120 fő élt.

8 Ebből 1279 vallotta magát német, 820 magyar, 13 horvát, 2 szlovák, 1 bunyevác és 5 egyéb anyanyelvűnek, 1636 magyar és 484 pedig német nemzetiségűnek. Ha ebből levonjuk a külterületi puszták és magát magyar nemzetiségűnek valló lakosság számát, akkor a szűkebb értelemben vett Nagynyárádon 1300 fő élt, amelyből legalább 1200 fő vallotta magát német anyanyelvűnek és 484 fő német nemzetiségűnek. 5 Lásd! Tilkovszky Lóránt, Bellér Béla és újabban Spannenberger Norbert munkáit. 6 A plébános információi ebben az esetben nem pontosak. Franz Bäsch a szlovákiai német népcsoport-autonómia kiépítésére hivatkozva már 1938. november 20-án előterjesztette követelését az autonóm német népcsoport-szervezet megalakítására, amelynek teljesítésére Imrédy november 21-én és 23-án ígéretet is tett. 1938. november 26án megalakul a Volksbund der Deutschen in Ungarn. A Volksbund alapszabályzatát 1939. április 13-án hagyták jóvá, a hivatalos zászlóbontásra április 30-án kerül sor a Baranya megyei Cikón. 7 História Parochiae Nagynyárád 3 Baranya Megyei Levéltár (a továbbiakban: BML) Baranyai Megyei Földhivatal (a továbbiakban: BMF) 19451947. 199/2, Nagynyárád. Községi kérdőlap 1949.