Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)

Halász Imre: Somogy turizmusáról „Az utas könyve" turisztikai kínálata alapján

többezres lélekszámú járási székhelyt sikerült csak - ahogy a könyv fogalmaz - „beszervezni." Mindez biztosította ugyan a vidéki üdülés lehetőségét, ám elsősorban nem a falusi üdülését, hanem - ha Nagyatád gyógyfürdőjét is figyelembe vesszük - inkább a kirándulóturizmusét és a gyógyturizmusét? Igaz, Nagyatádon természetesen még csak mérsékelt eredménnyel. A vármegye székhelyének látnivalóit

25 és a turistákat érdeklő adatokat három oldalon sorolja fel a tematikailag egységes, nagyon jól szerkesztett kötet. A város tízsoros, lényegre törő bemutatásából megtudhatta az érdeklődő, hogy a Kapós folyó két partján és dombok között fekszik az évszázados település, mely a török időkben végváráról volt híres. Csak a 19. század második felében, a vasúti csomópont indukálta fejlődés lendített ténylegesen a város fejlődésén. 32 715 lakost számlát ekkor, és az első világháború után nyerte el a „virágos" város jelzőt, és „féltett hagyományként ápolja és fejleszti e kultuszát." Budapesttől való távolsága 210 km, villanyvilágítás, vízvezeték és csatornázás is volt a városban. A „Hatósági szervek" blokkban a postahivatalt, a csendőrséget, az ügyészséget, a törvényszéket, a járásbíróságot, a pénzügyigazgatóságot, az adóhivatalt, az erdőigazgatóságot, a rendőrséget, az iparfelügyelőséget, a tanfelügyelőséget sorolja fel, mint a megyei és járási közigazgatás és a jogszolgáltatás működő fórumait. Megjegyzi továbbá, hogy „megyeháza"is van. A városban lévő „Közintézmények"-eket jelentette a reálgimnázium, a leánygimnázium, a polgári fiúiskola, a KANSZ-internátus, az Ugrón Gábor fiúnevelő intézet, a gróf Bethlen Margit leánynevelő intézet, a siketnéma intézet, a polgári leányiskola, a községi felsőkereskedelmi iskola, a Magyar Nemzeti Bank fiókja, az OTI kirendeltség, a Mezőgazdasági Kamara és a város melletti erdőben egy erdei iskola. A „Középületek" között a vármegyeházát, a városházát, a színházat a postapalotát, a csendőrség épületét, a törvényszéket és a pénzügyigazgatóságot javasolta megtekinteni a városnéző séta során. Az „Idegenforgalmi szervek és irodák" címszó alatt a Somogymegyei Automobil Club Városi Idegenforgalmi Irodája szerepelt egyedül, az OMVESZ városházán elhelyezett osztályigazgatósága az utolsó blokkban, a „Felvilágosítást nyújt" szócikknél szerepel. Jóllehet a középületeket már a látnivalóknál felsorolták, külön egységben kezeli a könyv a kiállításokat a „Muzeumok" címszó alatt. Ebből megtudhatta az érdeklődő, hogy a délelőtt 8-tól délután 1 óráig nyitva tartó kiállítás a Somogymegyei Múzeum Egyesület múzeuma 1934-ben nyüt meg, igazgatója Gönczi Ferenc nyugalmazott tanfelügyelő, „néprajzíró". A belépődíj hétköznapokon 30, vasárnap 20 fillér volt. A „nevezetesebb értékek" között az ős- és újkori, bronzkori és hallstatti korból származó régészeti emlékek, népies szőttesek, hímzések, pásztorfaragások szerepeltek. Ugyanakkor mintegy ezer festményt is őriztek ekkor a múzeumban, s külön szobában állították ki Rippl-Rónai műveit. Emellett kiemelték a somogyvári Széchenyi magánmúzeumot is, mely a honfoglalás és a kereszténység első századaiból őrzött muzeális emlékeket. A múzeumok mellett külön szócikk sorolta fel a megtekintésre érdemes „Műemlékek"-et, a Kossuth téren álló, Kopits János alkotta Kossuth-szoborot, Nagyatádi Szabó István szobrát, a Horthyparkban a boszniai okkupáció emlékművét és Berzsenyi Dániel szobrát, a Hősök Ligetében álló Jalics Ernő műve, a 44-es somogyi ezred szobrát. A Teleki téren Rippl-Rónai József szobrát, Roboz József költő - emléktáblával ellátott - szülőházát is megtekintésre érdemesnek tartotta a könyv, ahogy az emléktáblával ellátott Kónyi Manó-szülőházat is. Kónyi „Deák Ferenc beszédeinek megörökítője és összegyűjtője" volt. Kiemeli továbbá, hogy a kaposvári születésű Rippl-Rónai Józsefnek, aki - az útikönyv szerint - „az új magyar festészet legnagyobb alakja", a város melletti dombon hatalmas park közepén „áll a nagy művész Tuszkulánuma."

16 Megemlítik még a török időkből fennmaradt emléket, a várfal egy részének romjait. Ehhez a blokkhoz tartozik még a „Különleges nevezetességek''-nél említett irodalomtörténeti emlék, a „Bankosok" háza, ahol több mint egy évszázada Csokonai Vitéz Mihály is mulatott, és itt játszódik „nagyszerű komikus eposza" a Dorottya. A város egyházi épületei közül a könyv felsorolja a neogótikus stílusú római katolikus plébániatemplomot, a Hősök templomát, a Szent Imre templomot és a többi felekezet, az evangélikusok és a reformátusok templomait és a zsinagógát. 25 Az utas könyve. Kaposvár a 349-351. oldalakon található. 26 Magányos, békés, vidéki lak.