Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)
Halász Imre: Somogy turizmusáról „Az utas könyve" turisztikai kínálata alapján
nak. A többi vármegyéhez hasonlóan Somogyban is létrejött a vármegyei osztályigazgatóság, ügyvezetője Kasza Dezső, az Idegenforgalmi Hivatal vezetője volt 15 . Mielőtt számba vennénk, hogy milyen volt Somogy vármegye turisztikai kínálata a második világháború előestéjén, feltétlenül ki kell térnünk a magyarországi autós túraútvonalak kialakítására és a kaposvári Virágos Hét rendezvényeire. A húszas évek végére komoly fejlődést mutatott fel a magyarországi autós turizmus is, ami egyaránt igaz a személygépkocsik számát és a turisztikai szervezettséget illetően. Ez utóbbit a Királyi Magyar Automobil Club vállalta magára. Hazánkban 1930-ban 30 305 gépjármű volt nyilvántartásba véve, ebből 13 394 volt a személygépkocsi, 4 493 a tehergépkocsi és 11 041 a motorkerékpár, országunk úthálózatának hossza ekkor összesen 27 247 km-t tett ki. 16 Elsősorban az 1863 klubtag 17 számára készült egy nagyon részletes kiadvány, mely aztán nagyon rövid idő alatt nem csak a klubtagok, hanem valamennyi autós turista kézikönyvévé vált. A „Magyarország Túra Könyve" 18 390 oldalon a legapróbb részletességgel tartalmazta mindazt, amit a gépkocsival és az autós turisztikával kapcsolatban tudni kellett. Emellett részletes útvonaltérképekkel, várostérképekkel és kidolgozott túraútvonalakkal könnyítette meg a tájékozódást. A gépjármű okmányaival kapcsolatos rendelkezéseket, a külföldi utazáshoz szükséges iratokat, az autó biztosítását, a határátkelőhelyeket, a közúti járművek vasúti szállításának módját, költségét és a közlekedési szabályokat egyaránt tartalmazta a sok más hasznos adat mellett. Emellett felsorolt minden olyan útvonalat, melyen menetrend szerint közlekedtek az autóbuszok is. Huszonhat részletesen kidolgozott belföldi túraútvonal közül kettő érintette Somogy megyét. Emellett két másik túraútvonalat említhetünk meg, amelyek ehhez csatlakozva lehetővé tették a Budapest központú túratervezést. Az egyik a Balaton déli partjára tervezett autós túra útvonala volt, a Budapest-Székesfehérvár-PolgárdiLepsény-Siófok-Zamárdi-Balatonföldvár-Balatonszárszó-Balatonszemes-Balatonlelle-BalatonboglárFonyód-Balatonmária-Balatonkeresztúr-Balatonberény-Keszthely vonalon, s 189,09 km hosszan. Valamennyi településnél jelzi az útvonaltáblázat, hogy merre volt lehetséges letérés a következő településre, vagy egy adott településen merre kellett elfordulni, illetve hol szelte az utat vasúti kereszteződés. Pontosan megjelölve a térképszelvényeket, még arra is fordított figyelmet, hogy hol lehet csatlakozni másik kidolgozott túraútvonalhoz. Emellett három számadat szerepelt a táblázatokban, a kilométer-távolság: összesen oda és vissza, illetve községtől községig. 19 A 21. számmal jelzett autós túraútvonal a Mohács-Pécs-Kaposvár-Nagykanizsa útvonalat ismertette. Mohácsra, illetve Pécsre két másik javasolt túrát is közzétett: az egyik Budapest-SzekszárdMohács 195,5 km-es, míg a másik a Budapest-Pécs-Harkány-Drávaszabolcs vonalú 237,75 km-es szakasz volt. Ezekről lehetett csatlakozni a Kaposvárt is érintő, Somogy megyét kelet-nyugat irányban átszelő 174,56 km-es szakaszhoz. Nincs lehetőségünk, hogy részletesen ismertessük a majd 180 km-es út valamennyi részletét, de a pontosság illusztrálására álljon itt egy szakasz leírása. Természetesen a településnevek előtt itt is fel van tüntetve a kilométerszám (oda, vissza) és az egyes települések közötti távolság: Sántos a község végén bal kanyar Kaposszentjakab vas útkeresztezés Pécsi utca (eltérés jobbra a Mező u. át Toponárra) Malom u. - Fő u. - Kossuth tér 15 Az utas könyve, VI-VIII. p . Erről részletesebben ld. Kenéz Győzőné: Falusi turizmus fejlesztése a harmincas években (A falu, 1996/4. 69-73. p. Közli: Kovács, 2003: 26-30. p.) 16 Katona András: Magyar Autóklub 1900-2000. (Bp., 2000.) 31.p. 17 uo. 18 Magyarország Túra Könyve. Bp. 1928. 19 Uo.173-174. p.
