Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)

Gyenesei József: Kísérletek a vármegyei közigazgatás megreformálására az 1920-as években (Első közlemény) Forrásközlés

hogy hozzányúljanak a vármegyéhez, erre csak akkor kerülhet sor, ha közjogunk és alkotmányunk teljesen helyreáll. Kiemelte továbbá azt a természetszerű követelményt, hogy az igazgatási rendszer megváltoztatásának előkészítésekor figyelembe kell venni a törvényhatóságok képviselőinek véleményét is. Rakovszky élesen bírálta a törvényhozást: „ami a Nemzetgyűlésen történik, az önzés, pártoskodás, személyeskedés, sőt hazaárulás" .

Sí A megalkotandó törvények érdekében sürgette a kormányzóképes politikai elemek tömörülését, hogy „az ország alapjainak lerakását ne jelszavak után induló, napról-napra kialakuló többség, hanem céltudatos és fegyelmezett parlamenti munkára [...] képes, egységes és erős kormányzati többség végezze. "

5G Az 1922. február 22-én megalakult Egységes Párt létrehozásával ez a politikai erőkoncentráció megvalósult. Ezzel kapcsolatban a Vármegyei Országos Bizottság 1922. március 20-ai ülésén a következő állásfoglalást tette: „Az ország minden rétegét és osztályát magában foglaló guvernamentális párt kialakulása a miniszterelnök úrnak a történelmi fejlődés eredményeit tisztelő egyénisége és önzetlen hazafisága reményt nyújt arra, hogy programjához képest a forradalmi rombolások továbbfolytatása helyett megrázkódtatások és nagyobb zökkenések nélkül, az alkotmányos kibontakozás, az arra törekvés ideje immár elkövetkezett, vagy legalább közeledik. "

5? Az 1922 nyarán megtartott választáson az Egységes Párt győzelmet aratott, de a párton belül Nagyatádi Szabó István és kisgazda hívei háttérbe szorultak, ezzel egy radikálisabb közigazgatási reform lehetősége is semmivé foszlott. A vármegyei törvényhatóságok 1921. február 9-i országos értekezletén elfogadott állásfoglalás szövege: „Határozat. A történelmi Magyarország vármegyéiből egybegyűlt értekezlet hazafias aggodalommal látja azt a törekvést, mely az ezeréves vármegyei szervezet megbolygatásával a magyar alkotmányos szabadság, konzerváló nemzeti érzés, a hazafias nemzeti áldozatkézség évszázados bástyáit alapjaiban támadván meg, a vezetésre hivatott magyar értelmiség egyik legerősebb pozícióját elpusztítani, a nemzeti erők konszolidációjának egyik leghatékonyabb fegyverét kezéből elvenni készül. Megállapítja azt, hogy a magyar vármegyei szervezet mai összetételében a magyar államalkotó géniusz által történelmileg kifejlesztett intézményes biztosítéka nemcsak annak, hogy a hatáskörébe utalt közügyek intézésében a nemzet legkülönbözőbb rétegei ténylegesen részt vehessenek, - de egyben biztosítéka annak is, hogy a hivatottságuknál, képzettségüknél, hazafias hagyományaiknál fogva vezetésre termett tényezők az önkormányzati életből még a legszélsőségesebb eszmeáramlatok hatása alatt elfajzott párt- és osztályharcok közepette se szorítassanak ki. Ez pedig a mai viszonyok közölt Magyarország létérdekével egyet jelent. Éppen ezért a vármegye szervezetének a jelen viszonyok közt tervezett megbolygatását, mint a nemzeti megszilárdulás, valamint az ország területi épségének helyreállítására irányuló legszentebb törekvések zászlóvivőjétől való megfosztását egyenesen nemzeti veszedelemnek tekinti. Egyben reámutat az értekezlet arra is, hogy a magyar vármegyei rendszer legősibb szervezetétől kezdve a demokratikus gondolatot foglalta magában és egy ezer éves történelem folyamán soha sem bizonyult a demokratikus haladás kerékkötőjének; ennek megfelelőleg az 1886. évi XXI. t.-cikkben megállapított mai szervezet sem áll a demokratikus koreszmékkel ellentétben, mert az arra hivatott törvényhozás által kiterjesztendő országgyűlési képviselőválasztójog a törvényhatósági választójogot külön előzetes törvényhozási szabályozás nélkül is automatikusan szélesebb alapokra fekteti. Mindezekből kifolyólag a súlyos kül- és belpolitikai helyzet is szem előtt tartva, az értekezlet leghatározottabban állást foglal minden olyan időszerűtlen reform ellen, amely a jogfolytonosságot úgyszólván egyedül képviselő törvényhatósági és községi szervezetnek törvényes rendszerét megboly5S BpH. 1921. aug. 26. 1-2. p. 54 Uo. 57 SML alispáni 8351/1922. alapszámú irat.