Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)

Csóti Csaba: A Somogy megyei izraelita középponti választmány dokumentumaiból, 1868 (forrásközlés)

A SOMOGY MEGYEI IZRAELITA KÖZÉPPONTI VÁLASZTMÁNY DOKUMENTUMAIBÓL, 1868 (Forrásközlés) CSÓTI CSABA A magyarországi zsidóság emancipációjának kérdése a 19. század második felében és az 1868. évi Izraelita Egyetemes Gyűlés a történeti irodalomban Az 1868. évi, a zsidóságnak polgárjogot adó úgynevezett emancipációs törvény

1 létrejöttének, majd a törvény elfogadása után megrendezett Országos Izraelita Kongresszusnak

2 mind a hazai, mind a nemzetközi történetírásban komoly, historiográfiailag értékelhető szakirodalma van.

3 A téma iránti fokozott érdeklődés oka részben az a sajátos történeti helyzet, melynek eredményeként a magyarországi zsidóság a teljes értékű magyar polgárjog elnyerésekor, sőt ezzel a folyamattal szoros összefüggésben két, egymással szervezetileg is szembe helyezkedő csoportra szakadt.

4 Az izraelita közösségen belüli neológ, és ortodox hitközségek szakadása látszatra a magyar zsidóságon belüli, elsősorban hitéleti különbségek, pontosabban ezek gyakorlati megvalósításáról vallott elképzelések közötti különbségek miatt következett be. Nem nehéz azonban felfedezni a hitéleti különbségek mögött meghúzódó, a hazai zsidóság önmeghatározásáról alkotott eltérő véleményeket. A zsidóságon belül kialakult nézetkülönbségek oka elsősorban annak a folyamatnak volt a következménye, ami Európa-szerte a felvilágosodás eszméjéhez kapcsolódó mozgalmakkal, az ebből következő társadalmi-politikai átalakulással, a rendi társadalom helyébe lépő polgári társadalom kialakulásával állt kapcsolatban. A polgári társadalom kialakulása, mely a zsidóság polgári egyenjogúsításával járt, minden európai államban felszínre hozta a zsidó identitás kérdését. A magyarországi szakadás értelmezésére csak ebben a problémakörben, a zsidó identitás megőrzésről a zsidóságon belül kialakult eltérő vélekedések konfliktusának problémakörében nyílik mód. A mind minőségileg, mind mennyiségileg termékenynek mondható, a magyarországi szakadás kérdését elemző eddigi kutatások alapján jól körvonalazható a magyarországi zsidóság egyes csoportjainak a 19. század 1 1868. évi XVII. t.c. Szövegét lásd! Magyar Törvénytár 2 Mind az Izraelita Egyetemes Gyűlés, mind az Országos Izraelita Kongresszus megnevezések hivatalosan is használatban voltak a küldöttválasztás rendjéről szóló alapszabályban. Az eredeti, hivatalos meghatározás: „A magyar és erdélyországi izraeliták egyetemes egyházi gyűlése." 3 A téma legrészletesebb és minden bizonnyal a legalaposabb elemzését Jakov Katz adta. Vö. Katz, Jakov: Végzetes szakadás. Budapest, 1999. Múlt és Jövő. (a továbbiakban: Katz, 1999.) A korábbi szakirodalom bibliográfiáját a teljesség igénye nélkül lásd! Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Adattár. Szerk. Balogh Margit Gergely Jenő. Bp., 1996. História -MTA Történettudományi Intézete. História Könyvtár. Kronológiák, adattárak 4. 422-424. p. 429. p., Nathaniel Katzburg: Fejezetek az újkori zsidó történelemből Magyarországon. Bp., 1999. MTA Judaisztikai Kutatócsop. -Osiris K. Osiris könyvtár. Történelem. Hungarica Judaica 14. (a továbbiakban: Katzburg, 1999.) 179-187. p. és Gyurgyák János: Zsidókérdés Magyarországon. Bp., 2001. Osiris K. 630-633. p. (a továbbiakban: Gyurgyák, 2001.) A magyarországi zsidóság-történet kutatásának historiográfiai problémáját egyetlen, szintetizáló munka elemzése kapcsán mutatja be Haraszti Görgy. Vö. Haraszti György: A zsidó történetírás nehézsége, avagy egy illúzió fogságában. Uő: Két világ határán. Bp., 1999. Múlt és Jövő K. 208-225. p. 4 A szakadás olyan megosztottsági folyamatot indított el, melynek eredményeként később egy harmadik, szervezetileg ugyancsak elkülönülő izraelita felekezeti csoport jött létre. Ennek eredményeként a későbiekben a kongresszus után „tábort nem választó" úgynevezett Status Quo Ante hitközségek is külön szervezetbe tömörültek. Mivel azonban jelen forrásközlésünk kapcsán a Status Quo Ante hitközségek, illetve e hitközségi szervezet problémájának elemzése nem releváns, jelen bevezető tanulmányban nem térek ki rá. A Status Quo Ante hitközségi szervezet rövid bemutatását lásd! Magyar Zsidó Lexikon. Szerk. Újvári Péter. Bp., 2000. [2. hasonm. kiad. Eredeti kiadás: Bp., 1929.] (A továbbiakban: Zsidó Lexikon)