Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)

Vonyó Anita: Kaposvár ivóvíz-ellátásának problémái a 19-20. század fordulóján (1892-1906)

3. §. Az engedélyezett munkálatok a következők: a, fúrt kutak, vízgyűjtés céljából a Toponári-völgyben, a Deseda-patak jobb partján a tervekben feltüntetett helyen, a város által e célra megszerzett területen, az itt elvonuló törvényhatósági közút szélétől 5 méter távolságban, és azzal párhuzamos elhelyezéssel; a kutak száma 15, átlagos mélységük 22-23 méter és 15 milliméter belső átmérőjű, a vízhordó réteg helyzetéhez képest lyukasztott vagy tömör 3 milliméter falvastagságú ónozott vörösréz csövekből állnak, melyeket kavicsréteg vesz körül; mindenik kút felett a tervezet szerint portland cementből készült akna áll; b, szifon-vezeték, melynek részeit az „a"pontban engedélyezett fúrt kutak béléscsöveibe 113,73 méter Adria feletti mélységre lenyúló és az aknákban egy-egy 100 milliméteres tolózárral ellátott 4-es horgonyzott kovácsolt vascsövek képezik, míg az ezekkel kapcsolt és kutanként növekvő vízmennyiséghez képest 150-250 milliméter belső átmérőjű, karimás öntött vascsövekből készült vezeték a kutaktól az alábbi „c" pontban engedélyezett vízgyűjtő medencéig terjedőleg, egy beton falazatú csatornába van elhelyezve; egyéb elrendezését és mellékszerkezeteit a vonatkozó részlet-rajzok tüntetik fel; c, vízgyűjtő medence a „b"pontban engedélyezett szifon-vezeték végpontján és azzal kapcsolatban a Deseda-patak jobb partján, a tervezetben feltüntetett helyen, a föld felszíne alá süllyesztve és beton falazatból létesítve; a kettős medence két kör keresztmetszetű aknából áll, az oldalon falazott mellék aknák mindegyike pedig két-két 250 milliméteres tolózár felvételére szolgál; egyéb méreteik, szerkezetét és elrendezését a részletrajzok foglalják magukba; d fölalatti csővezeték mint fő nyomó-, illetve szállító cső, mely a „c" pontban engedélyezett vízgyűjtő medencéből kiindulólag a helyszínrajzban feltüntetett nyomón, jelesen a kaposvár-toponári törvényhatósági út, majd folytatólag a város belsőségei között a pécs-varasdi állami közút, a magyar államvasutak és a kaposvár-fonyódi helyiérdekű vasút pályateste, a Kapos-csatorna, valamint az ebből kivezetett malomárok és a kaposvár-szennai közút érintésével, az alábbi „f pontban engedélyezett víztartályig terjed; összes hossza mintegy 5600 folyóméter, belső átmérője - a város belsőségei között, a Fő utcában fekvő középső szakaszán, melyből az alábbi „e" pontban engedélyezett csőhálózat ágazik ki 175, egyéb részein 2000 milliméter; az érintett közutaknál azok padkája alatt van elhelyezve, 41-45 számú szelvénypontjai között viszont a vasútvonalak pályateste és az érintett vízfolyások medre alatt a csővonalnak ezekkel való keresztezésein a vonatkozó szabvány-tervekben feüüntetett elrendezéssel vannak létesítve; esési viszonyait és egyéb tartozékait a tervezet adatai tüntetik fel; e, városi csőhálózat, a fentebbi „d" pontban engedélyezett csővonallal kapcsolatban a város belterületén, a helyszínrajzban részletesen feltüntetett és a jövőben a szükségeshez képest még kibővítendő eloszlatással; a mintegy 18920 folyóméter hosszú, 175-80 milliméterig kisebbedő vascsövekből összeállított csőhálózat szintén az utcák felszíne alá van fektetve és hidransokkal, tolózárakkal közkutakkal, kiágazó házi vezetékekkel és egyéb szükséges mellékfelszerelésekkel van ellátva; egyes csővonalaknak a helyszínrajzban feltüntetett helyeken, a vasutak pályatestéve, illetőleg a Kapos-csatorna és az ebből kivezetett malomárokkal való keresztezései, az előbbi „d" pontban engedélyezett csővezetékhez hasonlóan, a vonatkozó szabványtervezetben feltüntetett elrendezéssel vannak létesítve, míg a Sétatér utcai csővonalnak a vasúti pályatesten való átvezetése a kaposvári állomáson, a 711+51 számú vasúti üzletszelvénynél lévő pályaáthidáláson, a csővezetéknek az áthidalás babldali szélső, a gyalogjáró alatt fekvő hossztartója mentén az arra erősített vas konzolokra való fektetésével történt oly módon és oly elrendezéssel amint ezt a vonatkozó részlet tervezet és annak műszaki leírása megvilágítják, és részleteiben feltüntetik; f, szolgálati medence a fentebbi „d" pontban engedélyezett nyomó csővezeték végpontján és azzal kapcsolatban a helyszínrajzban feltüntetett helyen, a város által e célra megszerzett területen; két különálló, de egymással is kapcsolt összesen 500 köbméter hasznos űrtartalmú, részben a földbe süllyesztett vízhatlan portland cement betonból készült tartályból áll és előrészén a kezelő kamrában, a tervezetben részletezett csőfelszerelésekkel, túlfolyási, illetőleg kiürítő nyílásokkal és egyéb mellékszerkezetekkel van ellátva; elrendezését, méreteit és tartozékait a terv mellékletben foglalt részletrajzok tüntetik fel; a túlfolyási, illetőleg kiürítő nyílások a medencétől a szomszédos szennai útig terjedőleg egy föld alatti, mintegy 230 folyóméter hosszú, 150 milliméter belső átmérőjű kőagyag csövekből összeállított csatornával vannak kapcsolva, mely az érintett kaposvár-szennai közút oldalárkába torkol és ennek útján vizei a Kapos-csatornába vezethetőek... Kaposvár, 1904. évi július hó 17. Sárközy Béla s. k. alispán"