Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)

Vonyó Anita: Kaposvár ivóvíz-ellátásának problémái a 19-20. század fordulóján (1892-1906)

A simonfai határban a községtől északkeletre, a Nádasdi-erdő aljában fakadó Csorogó-forrás, amely szintén a pontusi homokkő padokból fakad, ottlétemkor egészen be volt ugyan iszapolódva, de látszik, miszerint állandó vizű forrás és hogy kellő gondozás esetében a községi forrásnál még több vizet adna. A Zselickisfaludi-völgy felső forrásai, a Cserháti-pusztától nyugat-délnyugatra, szintén a pontusi homokkőből kapnak elég sok, kitűnő minőségű vizet. A Szennai-forrás közvetlenül a talajból bugyog fel nincsen foglalva, és környéke el van posványosodva. Valószínűleg a diluviális homokon át tör elő, de a pontusi rétegekből is kaphat táplálékot... Állandó hőfokú vizet ad, de 24 óránként csak 180 litert. Megjegyzem, hogy a víz mennyiségének megmérése csak igen tökéletlenül lehetséges. A Balla-kút Kaposvár határában, a várostól délre, 2 kilométernyire, a Kapos-hegy szőlőinek aljában. Téglába foglak, de mostan már elhanyagok élőforráska... A víz hőfokát, ekekintve a kissé hibás mérésektől 10-11 Celsius-foknak vehetjük, és mennyisége a megyei mérések szerint 24 óránként 7 köbméter. Ezeken kívül megnéztük még dr. Szaplonczay megyei főorvos, Scholcz megyei főmérnök és dr. Kocsis tanár urakkal a város közvetlen közelében fekvő Iszáki-, Káló- és Széna-völgyi-forrásokat, amelyek a diluviumban törnek elő, és mind kitűnő minőségű vizet szolgákatnak, és emberemlékezet óta állandó élőforrások. A fölsorok források vízfolyása igen csekély, de ha tekintetbe vesszük, hogy a víz nagy része a térszín alatt folyik el, és hogy rendes foglalás hiányában a térszínen is szerteömlik, biztosra vehetjük, hogy a kellő technikai műveletek segélyével a forrásvíz mennyiségek tetemesen szaporíthatok. A városban levő kutak közül a Szent János kútja és a herceg Eszterházy-féle uradalom gépháza melletti kút bír némi jelentőséggel már azért is, mert a városi tanácsos úr kijelentése szerint a Szent János kút állandóan ad nagyobb mennyiségű vizet, amely dacára, hogy a város fertőzött talajú területén van, a chemiai elemzések folytán a város hasznavehetőbb vizének mondható. A herceg Eszterházy-féle kút magasabb fekvése dacára a gépész állítása szerint a 120 hektoliter vízszükségletet bőven fedezi. Ennek a két kútnak vize valószínűleg a diluviális homokrétegből fakad és nem közönséges talajvíz. Az artézi kutakat illetőleg látni, hogy a református templom előtti egészen meddőnek bizonyult, míg a villámfejlesztő telepen lemélyesztett fúrt kút 24 órában 14 köbméter vizet ad a térszín alatti 4-5 méternyi mélységben. Összefoglalva az előre bocsátottakat Kaposvár városa fölsorok nagyobb középületeinek vízellátását a következőképpen tartom célszerűen megoldhatónak. A kérdéses középületek fő zöme a város magasabban fekvő részein feküdvén, mindenesetre magasabb nyomású vízre van szükség, amely csakis magasabban fekvő tartályokba való géppeli fölszorítás útján érhető el Artézi kút sikeres fúrását a város magasan fekvő részein nem tartom lehetőnek, legalább az eddig tapasztaltak ezen állításomat támogatják. De ha egy 600-700 méteres fúrás véletlenül 1-2 méterre kiszökő vizet szolgákatna is (amit nem hiszek), a langyos víz használhatóvá tételére, azaz hogy azt a magasan fekvő épületekben és locsolásra is lehessen használni, egy magasabb rezervoárba

46 kellene felnyomni. A város legmélyebb pontján fúrt artézi kút valószínűleg adna felszálló vizet, de azt is legalább 400 méternyi mélyre kellene lefúrni, és miután egy vízmű alapját képezné, okvetlenül vörösfenyő csövekkel lenne bélelendő. Somogy megyében az artézi kutakra nézve kevés és éppen nem bíztató tapasztalataink vannak. .. A kaposvári villamos telep fúrt kútja csak 65 méter mély, és napi 14 köbméter vizét 2 vékony homokrétegből kapja, amelyek valószínűleg a pontusi rétegeknek legfelső részéhez tartoznak Ennél a mélységnél mindenesetre jóval mélyebbre kell lehatolni, hogy esetleg a délkeletre mintegy 26 kilométer távolságban fekárt szarmata és mediterrán rétegek is megcsapokassanak. Az artézi kút alkalmazásánál tehát a csővezetés, vízemelés költségeihez még a fúrás költsége is hozzájárul, és a kielégítő eredmény mégis kétséges. Célszerűbbnek tartom a forrásvizeknek felhasználását, ha ugyan azok a megejtendő próbák után a szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosan képesek szolgáüatni. 46 Tartályba. 188