Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 36. (Kaposvár, 2005)

Récsei Balázs: Somogy kereskedőinek és iparosainak összeírása 1869-ben. Forrásközlés

ró'föskalmár: Kalmár, ki rőfös árukkal kereskedik. ruhafestő: Mesterember, ki szöveteket, különösen vásznakat, gyolcsot fest. V. ö. festő. sapkacsináló: Mesterember, ki különösen sapkák varrásával foglalkodik. sapkás: L. sapkacsináló. selyem festő : Festő, ki a selyemfonalaknak, szöveteknek, kelméknek bizonyos szint ad. serfőző: 2) Személy, illetőleg iparos, ki serkészitéshez ért s azzal foglalkodik. sermérő: Kocsmáros, illetőleg pinczér, ki sert mér. sütő: 1) Aki süt, vagy kinek foglalatossága a sütés. Sütő, kenyérsütő, kalácssütő asszonyok. Ami leányunk jó sütő főző. Innen főnévül használva am. személy, ki a fenn említett munkát gyakorol­ja. Zsemlyesütő (Weissbäcker), bábsütő, kenyérsütő (Schwarzbäcker), czipósütő (Brodbäcker) ka­lácssütő stb. Németesen : pék. szabó: Köz ismeretü mesterember, ki szövetekből különféle ruhanemüeket szab és varr. Férfi­szabó (jobban: férfiruhaszabó), ki férfiaknak való öltözékeket készít. Nőszabó (nőruhaszabó), ki női ruhákat varr. Foltozó szabó. Magyarszabó, németszabó. Váltómíves szabó, ki mondva rendelt, vagy általadott kelmékből való ruhákat készít. Vásári szabó. Szürszabó. Czéhbeli ; kontár szabó. szakács: Férfiszemély, ki különféle ételek készítésében kisebb vagy nagyobb ügyességgel bir. szappanfőző: Mesterember, ki közönséges házi szappant készít ; máskép : szappanos. szappanos (2): 1. szappanfőző. szatócs: Kis boltos, kurta kalmár, ki holmi vegyes apró árukkal, különösen konyhára, s min­dennapi házi szükségekre valókkal üzérkedik. szes zégető: Személy, különösen vegyész, gyáros, stb., ki bizonyos testekből párolás, égetés által szeszt von ki, szeszt készít. szeszfőző: L. szeszégető. azujirtú; L. szíjgyártó. szí jgyártó: Kézmives, ki bőrökből különféle szíjmíveket, különösen lószerszámokat készít ; tájdivatosan : szíjjártó, szíjártó. szíjjártó: L. szíjgyártó. szitás (2) : Szitacsináló mesterember, szitakötő. szobafe stő: Mesterember, ki szobákat fest. szűcs (1): Mesterember, ki bizonyos állatok bőreit különféle anyagú csávákkal, savakkal stb. szőröstül, gubástul, gyapjastól kikészíti, s holmi öltözékekre, s más használatra szolgáló kelmékül idomítja. Magyar, német szűcs. [...] Több vidéken divatozó kiejtéssel szőcs. takács: Mesterember, ki különféle anyagú fonalakból holmi kelméket, pl. vásznat, gyolcsot stb. sző. téglás (1): [...] jelent téglavető kézmivest, téglagyártót. timár : Széles ért. mesterember, ki különféle állatok nyers bőreit bizonyos csávalében áztatva megpuhítja, szőreiktől megtisztítja, s úgy készíti el, hogy némely használatra alkalmasak legyenek. Különbözik tőle : szűcs, ki bőröket szőröstül gyapjastúl készíti ki. Szorosb ért. amaz mészszel, cser­ből, gubacsból és timsóból csinált csávával dolgozik, s idomítja a bőröket. Mennyiben a németek által gyakorlott mód szerint készíti műveit, német timár a neve, különböztetésül az ősi honi módon dolgo­zó magyar timár-tó\ ki sarunak s bocskornak való durvább munkákat gyárt ló, tehén és ökörbőrből. [...] A szoros értelemben vett timár a tim-tól. azaz timföldtől, timsótól vette nevét, mely a timárcsávának egyik lényeges kellékét teszi; tehát timár eredetileg am. timsóval csáváló. üve ges (2): A ki üvegmívekkel, üvegedényekkel kereskedik ; továbbá, aki különféle használat­ra, p. ablakokba, ajtókba, szekrényekbe üvegtáblákat, fiókokat metsz. varg a: A régi czéhrend szerint, mesterember, ki bőrből saru, bocskor, bakancs, vagy czipőféle lábbeliket varr s különbözik a csizmadiától, kinek műköréhez a régi úgy nevezett "articulusok" sze­rint a csizmák és magyar topányok csinálása tartozik. [...] Német varga, ki német szabású lábbeliket (stibliket), azaz német sarukat készít. Tót varga v. horvát varga v. cserző varga, ki önmaga által gyár­tott tehén és lóbőrből durvább mivű, vastag talpú sarukat s bakancsokat varr. Bocskorvarga, ki bocs­korokat készit. Czipő- v. czipellős varga, ki női s gyermekczipőket varr. Egyébiránt ma már, a czéhkülönbség daczára, az ügyesebb városi csizmadiák német vargái munkákat is csinálnak, és vi­szont. vendéglős: L. vendégfogadós. vendégfog adós: Vendégfogadó tulajdonosa, vagy haszonbérlője, ki idegeneket szállással, s egyéb szükségesekkel bizonyos díjért ellát; egyszerűen: fogadós; újabbkori elnevezéssel : szállodás.

Next

/
Thumbnails
Contents