Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)
G. Jáger Márta: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Somogy vármegyében (1848-1849)
nyéket „a vészes napok elsodorták", amivel utóbb a kaposvári választások elmaradását is magyarázta Noszlopy Antal. 82 Somogy vármegye első országgyűlési népképviselői Az 1848. évi első népképviseleti országgyűlési választások Somogy megyében az ellenzéki liberális oldal egyértelmű győzelmét jelentették. A megválasztott követek mindegyike elkötelezett híve volt a forradalmi vívmányok megőrzésének. 83 Valamennyien tagjai voltak a vármegyei nemesi közgyűlés helyébe 1848. május l-jén megválasztott közigazgatási állandó bizottmánynak, 84 és - Záborszky Alajos, Fekete Lajos, Koller József kivételével - részt vettek a képviselő-választás rendezésével megbízott megyei testület, a középponti választmány munkájában is. 8S A falvak írástudatlan népét általában a szószékekről tájékoztatták a papok (az előzőekben láttuk, hogy erre a törvény is felhívta a figyelmet). Az alsópapság nagy része tehát valójában kiállt a forradalom és a szabadságharc eszméi mellett. A szabadságharc leverése után volt, akit pusztán ezért vontak felelősségre. Akadtak olyan egyházi személyek, akik nyíltabban vállalták a szabadság és a nemzeti függetlenség eszméjét, és politikai közszereplést is vállaltak. Az országgyűlés kövelei között 9 papot találunk (mindössze 2%), köztük nem nemesi származású csak három akadt. 86 Közülük kettő Somogyból érkezett - ez talán a somogyi alsópapság ellenzéki magatartására is következtetni enged -, közrendű polgári családból származtak, teológiát végeztek. Muyszer József, a nagyatádi választókerület képviselője a barcsi római katolikus plébániát cserélte fel átmenetileg a politikai pályával. Már a reformkor idején hallunk róla, egyik szervezője volt a honi ipar pártolására létrejött Védegylet Dráva melléki vidéki osztályának, s mint küldött Xantus Jánossal és Svastics Istvánnal részt vett 1845. november 7-én az országos közgyűlésen. 87 Muyszerről Xantus János (a későbbi neves természettudós és világutazó) 1848-ban, a Pesti Hírlapban közzétett tudósításában azt írta: „Barcs mezővárosnak egy igen felvilágosodott és nemes érzelmű lelkésze van, kit Muyszer Józsefiek neveznek. Ezen férfiú már az absolût hatalom uralgási idejében, mindent elkövetett népe felvilágosítására. Aföldészet, műipar, szorgalom voltak fejtegetéséseinek legkedvesebb tárgyai."** Koller József a marcali választókerület képviseletében került a képviselőházba. Mesztegnyő plébánosa volt, 1840 decemberében ő temette el a reformkor egyik legvéresebb parasztmegmozdulásának, a mesztegnyői zendülésnek az áldozatait. Az egyetlen volt a nyolc somogyi képviselő között, akinek programját egy június 10-én kelt, a pécsi lyceumi nyomdában sokszorosított röplapból ismerjük. 89 Ebben biztosította választóit, hogy az 1848-as „törvényekben felállított szent elvek: Szabadság Egyenlőség és Testvériség" valóra váltásáért akar küzdeni. „Legyen törvény és igazság, mely egyaránt védje a szegényt, gazdagot, gyengét és hatalmast" — olvashatjuk a hir82 Vörös Károly i. m. 369.p 83 A képviselők életrajzát, és tevékenységük ismertetését ld. Pálmány, Országgyűlési almanach, i. m. 251-252, 258-261, 265-267, 455-456, 496-498, 585-586, 964-966. p. 84 A bizottmányi tagok névsorát közli; G. Jáger Márta: „Európának mívelt népei..." i. m. 171-173. p., illetve Jároli: A rendszerváltás folyamata... i.m. 450-452. p. 85 Ld. Plakátgyűjtemény. 1848-1849. Hivatalos értesítés Somogy megyei középponti választmánynak rendeletéből. Kaposvár, 1848. máj. 4. 86 Pálmány, Országgyűlési almanach, i. m. táblázatos kimutatás. 1248. p; Az alsópapok száma Csizmadia idézett művében összesen 5 fő. Ld. 152. p. 87 G. Jáger Márta: Nagyatád története a reformkortól a szabadságharc leveréséig. In Nagyatád monográfiája. II. Szerk. Bősze Sándor. Nagyatád, 2001. 9-22. p 88 Pesti Hírlap. 79. sz. 1848. június 10. 537, p. A tudósítás teljes szövegét a 4. sz. mellékletben közreadjuk. 89 Ld. G. .láger Márta: Koller József '48-as képviselő életútja. In Somogyi Honismeret. 1994. 2., illetve G. Jáger Márta: Mesztegnyő. Száz magyar falu könyvesháza. Főszerk. Kosáry Domokos. Bp.2002. 69-77. p.; Nagy Pál Koller halálának idejét tévesen közli (Ld. Pálmány, Országgyűlési almanach 455. p.), az anyakönyv szerint: 1860. szept. 19.
