Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)

Polgár Tamás: Tisztújítási statutumok és az 1824. évi tisztújítás Somogy vármegyében

országos nemesek, kik a megyei catastrumban szerepeltek, szavazati joggal bírtak, akárcsak a már státust választott, de még osztatlan atyai hatalom alatt élő nemesek, valamint a gyámatyai hatalom alól törvényes korra lépett nemesek is. A bizottság előterjesztése szerint a szavazást csak a jelenvalók végezhették, tehát mindenfajta meghatalmazást, hitlevéllel való bizonyítást elvetett a bizottság. A bizottság szerint a meghatalmazások elfogadása nyújtja a legtágasabb mezőt a visszaélésekre. A közgyűlés határozatában ezt módosította, megengedte, hogy a nemesi özvegyek egy embert meghatalmazhassanak, miként az országos nemesek részére is engedményt tett e téren. Azonban egy jelenlevő, saját voksán kívül, meghatalmazás esetén csak egy szavazatot adhatott le. A közgyűlés e pontnál a megyei plébánosok szavazati jogára is kitért, és - az ősi szokást életben tartva - nem adott szavazati jogot nekik, az ügyet későbbi országgyűlési döntésre halasztotta. A törvényes kort el nem ért árvák, a tébolyodottak és a rabok sem kaptak szavazati jogot. A statútum első részének negyedik pontja két részből állt, egyrészt a jelölés módját szabályozták itt, másrészt a szavazás módját. A deputáció jónak tartolta, hogy régi szokás szerint a főispán és a rendnek képviselői tartsanak egy konferenciát, ahol a jelöltek személyében a két fél megegyezhetett. Ezt a fajta megoldást az augusztus 12-ai közgyűlésen a főispáni helytartó elvetette és a jelölés jogát magának tartotta fenn. Érdekes módon a tisztújításnál nem került szóba, hogy mely rendes, tehát nem becsületbeli tisztségek

54 betöltése történik szavazás útján, és mely tisztségek betöltése történik főispáni kinevezés által. Azt hiszem, mindkét fél számára egyértelmű volt, hogy a becsületbeli tisztségekre, melyek betöltéséhez a statútum szerint főispáni megerősítés kellett, valamint a főjegyzői és aljegyzői hivatalokra a főispán nevez ki embereket, a többi hivatal betöltésére pedig választás útján kerül sor. A szavazás módjára vonatkozóan pedig a titkosság felé lépett a vármegyei nemesség. Mindeníájta befolyásolás vagy vesztegetés megakadályozása érdekében a bádog vagy fa jegyekkel történő üsztválasztást részesítette előnyben a szóbeli szavazással szemben. A voksoló nemesség számának megfelelő jegy, továbbá szavazási bizottságonként egy négyfiókos láda elkészítését írták elő. A láda négy fiókja a négy jelöltnek felelt meg. A fiókok fölé a jelöltek neveit írták és a ládák olyan helyre kerültek, ahol mindenki magányosan adhatta le a szavazatát, tehát még a szavazatszedő bizottság tagjai sem láthatták az aktust. Végül a legtöbb szavazatot kapott egyént iktatták be az adott hivatalba. A megye augusztusi közgyűlésén három szavazatszedő deputációt alkotott, egyet a marcali, egyet a kaposi és igali, egyet pedig a babócsai és szigeti járásokból. A három dcputációnál tett voksok együttes szavazata adta ki a végső eredményt. A deputáció tagja nem lehetett valamely üsztségre jelölt egyén, és lakóhelyének megfelelő bizottságban sem ülhetett a kiküldött. A tisztújítást előkészítő deputáció végső konklúzióként saját szabályrendeletéről is véleményt alkotott, olyan formán hogy ezt a statútumot ideiglenesnek tartotta, és az első országgyűlésig, vagy ha az elhalasztásra kerülne, akkor az első tisztújításig vélte érvényesnek művét. Az augusztusi közgyűlésen sor került a megyei nemesi catastrumot felülvizsgáló bizottság megalakítására is, erről a statútum harmadik része tudósít. Ehhez kapcsolódóan a vármegyei rendek kérték a főispáni helytartót, hogy jelölje ki a tisztújítás napját. Sigray - hivatala jellegének változására való hivatkozással - ezt nem tette meg, de ígérte, hogy az októberi vagy novemberi hónapban, ha lehet, meg fogják tartani a restaurációt. A nemesi catastrum felülvizsgálatát elvégezte a deputáció, és jelentését megtette a szeptember 29-ei közgyűlésen.

55 A rendek, mivel minden előkészületet elvégzettnek véltek, joggal várták a tisztújítás napjának kijelölését, azonban csalódniuk kellett. Nemhogy a tisztújítás határnapja nem jelöltetett ki, hanem még a főispáni helytartó sem tette tiszteletét a közgyűlésen. A rendek végső megoldásként feliratot intéztek a királyhoz, kérve őt arra, hogy utasítsa a főispáni helytartót a tisztújítás megtartására.

56 Egyszersmind elhatározták, hogy a következő közgyűlést november 24-re hívják össze. I. Ferenc válaszában reménységét fejezte ki, hogy illő tisztességgel fog végbe menni a tisztújítás és a tisztújí54 A becsületbeli (értsd: tiszteletbeli) tisztséget viselők munkájukért nem kaptak állandó juttatást. 55 SML Kgy. jkv. 1823. szept. 29. 2346/1823. 56 SML Kgy. jkv. 1823. szept. 29. 2346/1823. Ezen a számon található a közgyűlési iratok között a királyhoz intézett magyar nyelvű vármegyei felirat.