Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)

Polgár Tamás: Tisztújítási statutumok és az 1824. évi tisztújítás Somogy vármegyében

töltötte be ezt a tisztséget.

4 Hivatali ideje alatt három tisztújítást tartottak: 1800-ban, 1806-ban és 1808-ban.

5 Az első tisztújítási szabályrendeletek - melyek nagyon korainak mondhatók - az 1800 és az 1808-as tisztújításokhoz köthetők. Az 1800. évi szabályrendelet (1. sz. melléklet) a tisztújítás előtt született meg, melyet

6 kisebb mértékben módosítottak az 1808. évben elkészült szabályrendelettel (2. sz. melléklet). Érdekes módon ez a statútum az aktuális, vagyis 1808. évi tisztújítás után született meg. A tisztviselők és az országgyűlési követek megválasztása után következett a tisztújítási szabályrendelet módosítása. Ahogy a szabályrendelet bevezető soraiból is kitűnik, valószínűleg a tisztújítás tapasztalata serkentette a somogyi státusokat az 1800. évi szabályrendelet kis mértékű módosítására. A bevezető szerint „Minekutána némely része statusoknak a tisztválasztásnak alkalmatosságára 1800dik esztendőben május holnapban tartatott nagygyűlésben kiszabott rendszabásba némelyeket a szokott nemesi szabadság ellen lenni állétottak volna, azon rendszabást következendő módon megigazétották. "

7 Mindkét szabályrendelet két nagyobb részből áll. Az első részben azt szabályozták, hogy kik azok, akik szavazati joggal rendelkeznek, és a szavazati joggal rendelkező, illetve nem rendelkező egyének milyen úton-módon foglalhatnak helyet a közgyűlésen. Nagy szerepet kaptak a rendelet első részében azok a bekezdések, melyek az esemény „biztosításával," a rend megőrzésével álltak kapcsolatban. Az 1800. évi statútum szerint a voksoló nemességen kívül még részt vehettek a közgyűlésen - természetesen szavazati jog nélkül - a deákok, kancellisták,

8 patvaristák,

9 gazdatisztek és még a cselédség is. Az egyházi személyek esetében az esperesek és a seniorok

10 kaptak szavazati jogot, az alsópapság, a plébánosok és a ministerek

11 nem rendelkeztek szavazati joggal. A tisztújítás „biztosítását" a vármegye hajdúi, katonái, pandúrjai és tisztviselői látták el, akik más-más kapukhoz irányították, ezáltal más-más helyen engedték be a szavazati joggal rendelkező nemességet és az egyszerű hallgatóságot. Ha összehasonlítjuk az 1800. és az 1808. évi rendszabály első fő részének szövegét, azt látjuk, hogy a biztonsági előírások szigorodásán és aprólékosságán túl csak egy lényegi eltérés van a két rendelet között. Az 1808. évi rendszabály 2. pontja meghatározta, hogy ki tartozott a voksoló nemesség közé: „Mely vaksoló (sic!) nemes embereknek mindazokat értjük, kik a catastrumban foglaltatnak és vagy birtokosok, vagy domiciliatusa vármegyében vaksok vagyon, s votumok. " Tehát a statútum szerint a vármegye nemesi kataszterébe felvett, Somogy megyei birtokkal vagy házzal rendelkező nemes vehetett részt a voksoláson. A vármegyei nemesség a . rendszabály szerint fél nyolckor találkozott, majd átvonult a templomba, ahol ünnepi szentmise tartatott, ahonnét visszatérve kezdődött a szavazás kilenc órakor. A tisztújítási statútum második része már kimondottan a procedúra szavazási részével foglalkozott. Mindkét rendszabásnál sarkalatos kérdés volt, hogy a meghatalmazásokat elfogadják-e vagy sem. Az 1808. évi statútum alkotásánál parázs vita bontakozott ki, hogy engedjék-e ezt a fajta megoldást. A főispánnak kellett rendet teremteni és feltenni az eldöntendő kérdést: elfogadják-e a megbízó leveleket vagy sem? Végül maradtak a korábbi tisztújítás metódusánál, 4 Széchényi Ferencet 1798. április 6-án nevezték ki főispánná, beiktatására az 1798. július 4-ei nagygyűlésen került sor. Hivatalát lemondásáig, 1811. november 6-ig viselte. 5 SML. Somogy Vármegye Nemesi Közgyűlése és Albizottsága iratai. Kis és közgyűlési jegyzőkönyvek, (továbbiakban Kgy. jkv.) 1800. máj. 20. 618/1800.; Kgy. jkv. 1806. aug. 4. 1480/1806.; Kgy. jkv. 1808. aug. 8. 1248/1808. 6 Sajnos a szabályrendelet szövege nem került be a közgyűlési jegyzőkönyvbe, a szabályrendelet szövegváltozatai a vármegyei szabályrendeletek (Statutalia) gyűjteményében találhatók. E szövegváltozatok alapján állíthatjuk biztosan, hogy az 1800. évi tisztújításhoz köthető a statútum megszületése. (A pontos jelzeteket lásd az 1. sz. melléklet jegyzeteinél) 7 A szabályrendeletnek a kutatás jelenlegi állása szerint csak jegyzőkönyvi példányát ismerjük. Kgy. jkv. 1808. aug. 8. 1250/1808. 608-613. p. 8 írnokok. 9 Ügyvédek mellett működő gyakornokok. 10 A protestáns egyházaknál az esperesnek megfelelő egyházi méltóság. 11 Az evangélikus egyház lelkészei.