Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)

Rezümé

nyeit, felhasználva a technika által nyújtott lehetőségeket, a korszak politikai törekvéseihez alkalmazkodva új elemekkel bővítette az iskolai mindennapokat. Ezeket áttekintve, nem találtunk egyetlen olyan területet sem, amelyet a történelmi Magyarország helyreállításának igénye, és az ennek szellemében feltörő hit és tenni akarás át ne hatott volna. Az iskolai élet különböző szféráiban különbség csupán abban mutatkozott, hogy azokban milyen mértékben és mekkora hangsúllyal kapott teret a revízió gondolata. Vonyó Anita : „Mint az őrült, ki letépte láncát... "A Kapos-fotyó utolsó nagy tavaszi árvize és annak hatásai Kaposváron 1947-ben A tanulmány Kaposvár „folyójának", a Kapósnak 1947-es utolsó nagy áradását idézi fel. Az 1954-1960 között elvégzett végleges szabályozási munkálatok dőtt a folyó gyakorta pusztította el áradásaival a város alacsonyabban fekvő részeit. Az árvizek minden esetben nagymértékű anyagi károkat okoztak, mind az azokat elszenvedő lakosságnak, mind pedig a városnak. A természeti katasztrófa bekövetkeztét előrevetítette az 1946/47-es év telének végén lehullott nagymennyiségű hó. A kedvezőtlen időjárási helyzet és az elhanyagolt folyómeder együttesen okozták 1947 kora tavaszán a vízszint kritikus mértékű megemelkedését. A hirtelen megduzzadt Kapós 1947. március 6-án zúdult a városra, napokig megbénítva annak közúü- és vasúti közlekedését. Az ár elvonulta után - anyagi eszközök hiányában - ismét olyan „tűzoltó" megoldások születtek, melyek ideig-óráig voltak képesek megállítani a folyó esetleges újabb rohamát. Szántó László: Az első Nagy Imre kormány programja és a helyi tanácsok, 1953 A tanulmány arra próbál választ adni Somogy és Baranya megyei példák alapján, hogy az 1953. július 4-én meghirdetett új kormányprogram milyen visszhangot váltott ki a helyi tanácsok körében. Tanácsi és pártszervek, valamint kormányzati iratok alapján nyomon követi és röviden elemzi a helyi szervek viszonyulását az „új szakasz" politikai irányvonalához, a kormányzat és Nagy Imre miniszterelnök első intézkedéseihez.. A feltárt források alapján arra a következtetésre jut a szerző, hogy a tanácsok többsége zavarodottan fogadta a szocialista állam politikájának tartalmi és módszerbeli megújítására irányuló lépéseket. Többnyire megkésve, vonakodással igyekeztek megfelelni az új központi elvárásoknak Mindez többé-kevésbé érthető egyfelől azért, mert a megelőző három évben meg-megújúló hullámokban cserélték a közigazgatási apparátus vezetőit rétegét. Másfelől, az addigi szigorúan centralizált, adminisztratív jellegű politikai irányításhoz szokott helyi tanácsok nem igen tudtak mit kezdeni a viszonylagos önállóság által nyújtott lehetőségekkel. Gyenesei József: A Nagyatádi Szobrász Alkotótelep és Symposion kezdeteiről a hivatalos források tükrében A nagyatádi művésztelep 1975 nyarán kezdte meg működését. A szoborpark létrejöttében három fő tényező játszott szerepet: az 1960-as évektől a képzőművészetben világméretekben spontán kibontakozó symposion-mozgalom; a várossá alakuló, fejlődő település erőfeszítése kulturális téren történő emelkedésre; s végül az MSZMP azon törekvése, amely a szocialista ideológia meghatározó szerepét a kultúra területén is biztosítani kívánta. E tényezők egymáshoz való viszonya határozta meg a születendő intézmény sajátos jellegét. A tanulmány a hivatalos források alapján mutatja be a telep szervezésének folyamatát, az első alkotóidény eseményeit és tapasztalatait.