Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)

Gyenesei József. A Nagyatádi Szobrász Alkotótelep és Symposion kezdeteiről a hivatalos források tükrében

A harminctagú testület tagjait - a művelődésügyi osztály vezetőjének egyetértésével - a közreműködő szervek delegálják. A vezetőség megbízatása két évre szól.

53 Az alkotótelep munkájában való részvételre és az ott készülő alkotásokra vonatkozóan részletes előírásokat tartalmaz a működési szabályzat. A magyar állampolgárságú alkotókat a Nagyatádi Városi Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya hívja meg. A külföldiek esetében a Társadalmi Vezetőség tesz javaslatot a meghívásra az osztálynak, amely e téren is együttműködik az MKSZ-szel. A művészekkel szerződést kötnek, melyben kötelezik őket egy külső teret igénylő, nagyméretű, a tájhoz kapcsolódó faplasztikai mű megalkotására. A meghívók pedig vállalják, hogy az alkotáshoz szükséges feltételeket: a szállást, az ellátást, a munkához szükséges anyagot, gépeket biztosítják. A külföldi résztvevők, valamint a négy hétnél hosszabb időre meghívott belföldi művészek részére a fenntartó ösztöndíjat biztosít.

54 Az elkészült műveket az alkotók egy ajándékozási levéllel a szabadtéri gyűjteménynek adományozzák, amely a jogszabályok alapján közgyűjteménynek minősül, és felette a felügyeletet a Somogy Megyei Múzeumi Szervezet gyakorolja, mely egyben a gyűjtemény anyagának kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat is ellátja.

55 Ez a kapcsolat azonban az 1975-ös év folyamán még nem alakult ki.

56 Az alkotásokat a Képzőművészeti és Iparművészeti Lektorátussal minden évad végén zsüriztetni kell. Az alkotások felállításának helyét a fenntartó által megbízott szakrendező határozza meg az alkotóval és a vezetőséggel történt előzetes megbeszélést követően. Az esetleg nyilvános bemutatásra alkalmatlannak ítélt műveket az alkotótelep területén elkülönített tanulmányi raktárban kell elhelyezni. A meghívás ideje alatt készülő kisebb méretű mű tulajdonjoga a művészt illeti, amennyiben a szerződésben vállalt kötelezettségeknek eleget tesz.

57 Az első alkotóidény A telep ünnepélyes megnyitására - amely sok érdeklődőt vonzott - 1975. június 2-án került sor. Avatóbeszédet Kiss István szobrászművész, az MSZMP KB és az MKSZ választmányának tagja, valamint Hamvas János mondott. Hamvas ekkor már az MSZMP Nagyatádi Városi Bizottságának első titkári tisztét töltötte be. Ezen a napon meg alakult a Társadalmi Vezetőség is, melynek elnökévé azt a Martyn Ferenc Kossuth-díjas festőművészt választották, aki egyben a művésztelep védnöke is volt.

58 A nyitásról a Somogyi Néplapban Horányi Barna írása is beszámolt: ,Az eddigiekért, a földből nőtt müvésztelepért csak dicséret illeti fiatal városunkat, de bírnia kell adott esetben a kritikát is, mely a célt számon kérni köteles"

59 A Népszabadságban pedig a következőket olvashattuk: ,/Í Dunántúlnak ebben a művészeti élettől távoli, de faiparát, kézműves tevékenységét tekintve nem éppen hagyomány nélküli zugában egy kisváros mintha megtalálta volna a műpártolásnak azt a formáját, amely a környék népének élményt, a hazai és nemzetközi művészeti életnek pezsdítő inspirációt, Nagyatádnak pedig idegenforgalmi kulturális nevezetességet egyszerre teremtett"

60 Az első alkotóidényben a művésztelepen négy külföldi és hét magyar szobrászművész dolgozott: Bencsik István, Rumi Attila, ifj. Szabó István, Martyn Ferenc, Deim Pál, Gy. Molnár István, az argentin Raoul Oscar Gomez, a francia Jacques Renaud, az olasz Vittorio di Muzio és 53 Uo. 54 Uo. 55 A szoborpark az 1963. évi 9. tvr. 4. §. b pontjában meghatározott muzeális gyűjteményekkel esik egy tekintet alá. A megyei múzeumnak felügyeleti jogot a 2/1965. (I. 8.) MM. sz. rendelet 24. §. (3) biztosított. 56 Értekezlet 1975. 6. p. 57 SML V. B. 1975. febr. 14. 58 Megnyílt a nagyatádi szobrász-alkotótelep. In Somogyi Néplap. (A továbbiakban: SN) 1975. jún. 3. 1. p. 59 Horányi Barna: Nagyatádi művésztelep. In SN. 1975. jún. 5. 5. p 60 Rózsa Gyula: Szobrászat a Rinya partján. In Népszabadság. 1975. szept. 20. 7. p.