Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)

Szántó László: Az első Nagy Imre kormány programja és a helyi tanácsok

AZ ELSŐ NAGY MRE-KORM

ANY PROGRAMJA ÉS A HELYI TANÁCSOK SZÁNTÓ LÁSZLÓ 1. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1953. június 27-28-ai ülésének határozata, és az annak alapján megalkotott kormányprogram igen jelentős, a korábbiakhoz képest újszerű és új módon teljesítendő feladatok elé állította a tanácsokat, a tanácsapparátust. A kormányprogram fogadtatásának megértésénél, túl az általános politikai feltételeken, ezt a körülményt is figyelembe kell venni, amikor a tanácsok magatartását, hozzáállását vizsgáljuk. A kormányprogram tanácsi recepcióját illetően az 1953-as év végéig terjedő féléves időszakban követjük nyomon a kapcsolódó levéltári forrásokat és sajtóközleményeket. A téma további szűkítését jelenti, hogy alapvetően a Somogy megyei tanácsok működése során keletkezett fontosabb történeti forrásokat vizsgáltam, de vázlatos, összehasonlító kitekintést is végeztem a szomszédos Baranya megye és Pécs város tanácsának működésére. A szóba jöhető források közül elsősorban a tanácsok és végrehajtó bizottságaik üléseinek jegyzőkönyveit hasznosítottam, valamint megkíséreltem azon forrásfajták feltárását, amelyek tükrözhetik a program „levitelének", a helyi tanácsok felé irányuló, elvárásokkal teli hivatalos közvetítésének útját és módját.

1 A téma kifejtéséhez megfelelő keretként szolgált Nagy Imre miniszterelnök 1953. július 4-ei programbeszéde és az Országgyűlés 1954. január 21-23-ai ülésszakán elmondott, részben a kormányprogram végrehajtását értékelő felszólalása. A rádió mindkét alkalommal közvetítette (egy nap késéssel) a miniszterelnöki beszámolókat, így az érintettek első kézből értesülhettek a helyi tanácsokra váró legfontosabb feladatokról, illetve féléves tevékenységük értékeléséről. 2. Mielőtt sort kerítenénk a címben jelzett téma kifejtésére, feltétlenül be kell mutatnunk azt a politikai-közigazgatási környezetet, amelyben a helyi tanácsok működtek az 1950-es évek elején. A korszakra jellemző, felfokozott ütemű és az egész társadalmat felforgató politikai intézkedések, kampányok, és a szolgálatukra „rendelt" propaganda-hadjáratok által kialakított politikai-közéleti légkörben történt meg az ún. tanácsrendszer bevezetése. A tanácsok létrehozásáról szóló 1950: I. tc. alapján, formálisan az általános, titkos választójog útján létrejött döntéshozó, irányító testületek kerültek a települések, a járások és a megyék élére. Közismert azonban, hogy az egypárti rendszer szélsőségesen centralizált, a kommunista pártokban érvényes „demokratikus centralizmus" elve alapján működő hatalomgyakorlási mechanizmusa kizárta a helyi hatóságok önkormányzati alapon és demokratikus módon való működését. Maga a törvény lényegében az államhatalom helyi végrehajtó szerveiként deklarálta a tanácsokat. Az alacsonyabb szintű végrehajtási jogszabályok és a kiépülő hivatali szervezet szinte kizárólag a központi akarat alsó, végrehajtó láncszemévé tette a helyi testületeket. Az állampárt 1 A megyei tanács és a járási tanácsok, valamint Kaposvár tanácsának jegyzőkönyvei majdnem hiánytalanul fennmaradtak. Ehhez képest, néhány kivételtől eltekintve, igen hiányosan, vagy egyáltalán nem maradtak fenn érdemleges források a megyei és járási szervek titkársági iratanyagában, holott itt lennének megtalálhatók a tanácsok működéséről szóló, havi rendszerességgel készített összefoglaló jelentések. Sajnos, általában hiányoznak az elnöki iratok, bár a megyei tanács anyagában fellelhetők az 1953. éviek. Közöttük azonban nem találtam a kormányprogram fogadtatásával kapcsolatos érdemi ügyiratot.