Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 34-35. (Kaposvár, 2004)

Vonyó Anita: „Mint az őrült, ki letépte láncát..." A Kapos-folyó utolsó nagy tavaszi árvize és annak hatásai Kaposváron 1947-ben

nyitányaként Boór István polgármester összehívta a város társadalmi egyesületeit, a pártok képviselőit, és a támogatásukat kérte az akció sikere érdekében. A városháza tisztviselői kara is jelentékenyen hozzájárult a gyűjtéshez akkor, amikor egy havi fizetésük 1 %-át ajánlották fel a károsultak javára.

39 A természet okozta pusztítás után azonban nemcsak hajlékkal és fedéllel kellett ellátni a károsultakat, de nagyon sok esetben étkeztetésükről is a város gondoskodott, lévén az árvíz az élelmiszer-készletek nagy részét is elmosta. A szociális munkások összesen mintegy 690 ebédet és 250 kg kenyeret osztottak szét a rászorultak között, akik reggel és délben gulyást kaptak, este pedig kávét és kenyeret. Ám nemcsak az árvíz sújtotta városrészekben élők szenvedtek szükséget az élelmiszerekben, de ugyanígy azok is, akik a vasúti közlekedés leállása folytán a városban rekedtek: vasutasok, postások, hazatartó hadifoglyok.

40 Az árvízi védekezési, a személy- és vagyonmentési munkálatokban részt vett köztisztasági munkások számára a város törvényhatósági bizottsága - a polgármester előterjesztése nyomán - munkájukkal, valamint „szociális szempontok és erkölcsi kötelességek figyelembe vételével", arányos mértékű jutalmat szavazott meg.

41 A legfontosabb és legsürgősebb helyreállítási munkálatok megtörténte után Kaposvár városa a Földművelési Minisztériumhoz fordult azzal a kéréssel, hogy az tegyen meg mindent a Kapós völgyének árvízvédelmi kiépítése érdekében. Indoklásul felsorolják a különféle ingó és ingatlan vagyonokban keletkezett károkat, valamint azt, hogy az elvégzendő munkálatok nemcsak Kaposvár városnak, de minden, a Kapós völgye mentén elhelyezkedő településnek az érdekét szolgálnák, ám a szükséges anyagi javak hiányoznak.

42 Az események későbbi menetéből azonban már tudhatjuk azt, hogy 1954-ig gyakorlatilag semmi nem történik az árvízveszély elhárítása érdekében. Olyan „tűzoltó" megoldások születtek, amelyik ideig-óráig voltak csak képesek megállítani a víz térnyerését, egy komolyabb ár esetén azonban gyakorlatilag semmit sem értek. Jó példa erre az, amikor a polgármesteri hivatal azzal a felhívással fordult a Kaposvízi Társulathoz, hogy fordítson nagyobb figyelmet az eliszaposodott, növényzettel benőtt meder karbantartására.

43 Az 1947-eshez hasonló katasztrofális áradások tehát csak az 1954-1960 közötti végleges szabályozási munkálatok után szűntek meg. Ettől kezdve a Kapós az, aminek napjainkban is látszik, folyónak alig nevezhető, csendes vízfolyásnak. Láttuk azonban azt is, hogy évszázadokon keresztül gyakorlatilag bármikor képes volt romba volt dönteni Kaposvár egy részét, így néhány következtetést mindenképpen szükséges volt levonni. Bebizonyosodott, hogy a mentési munkálatokat szervezett árvízi mentőcsapatok híján kizárólag közmunkára alapozni, a hatóságok tevékeny részvétele ellenére sem hatékony. A Kaposvízi Társulat működését felül kellett vizsgálni, hiszen sok esetben éppen a meder és környezetének elhanyagolt állapota erősítette fel az árvízi pusztítás hatásait. A védekezési munkálatokba - természetesen még a katasztrófa bekövetkezte előtt - szükséges lett volna bevonni vízépítő mérnököket, akik a sok esetben laikus beavatkozások helyett szakszerű utasításokat tudtak volna adni a prevenciós tevékenységekhez. Nem utolsó sorban az egyik legfontosabb tanulsága az 1947-es árvíznek is az lehet, hogy a legkörültekintőbb módszerek is vajmi keveset érnek akkor, ha a megfelelő pénzügyi háttér nem biztosított. 39 Megindult az árvízkárosultak részére a gyűjtés. In.S. H. 1947. márc. 22. 4. p. 40 Hatszáz ebédet és 250 kg kenyeret osztott szét a város az árvízkárosultaknak. In S. H. 1947. márc. 17., 2. p. 41 SML Polgm. Kvár thj. város törvényhatósági bizottsága ülésének jegyzőkönyvé 1947., 23. p. 42 SML Polgm. 4929/VI-1947. A Kapós csatorna völgyének árvízvédelmi kiépítése érdekében felirat. 43 SML Polgm. 7909/VI-1947. A Kapós csatorna árterületéhez tartozó patakmedrek rendbehozatala.